Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Lviv, 2017. június 11.Útleveleket ellenőriz egy ukrán határőr az ukrán-lengyel határ Rava-Ruska átkelőhelyén, az ukrajnai Lviv közelében 2017. június 11-én. Ezen a napon életbe lépett az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentessége, Ukrajna biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai ezentúl vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba. (MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsu

Megrohamozták az ukrán nagykövetségeket Európában

Elkészült az új mozgósítási törvény, ezért alakultak ki a több száz méteres sorok.

Óriási sorok alakultak ki a sok ukrán menekültet befogadó országokban az útlevélügyekkel foglalkozó ukrán konzulátusok előtt, miután a Legfelső Tanács a múlt héten második olvasatban elfogadta a mozgósításról szóló átdolgozott törvényt, mely többek között azt is előírja, hogy azon hadköteles férfiak számára, akik nem frissítették katonai nyilvántartási adataikat a toborzóban, korlátozzák külföldön a konzuli szolgáltatásokat – írja a kiszo.net.

A hadköteles korú férfiak külföldön már nem sokáig kaphatnak útlevelet, sokan ezért még a törvény hatályba lépése előtt megrohamozták az útlevélosztályokat, hogy új iratokat igényeljenek. Prágában például szemtanúk beszámolói szerint több száz méteres sor alakult ki, de más városokban is hasonló a helyzet.

Ez nem meglepő, hiszen amint hatályba lép az új törvény, a külföldön tartózkodó hadköteles ukrajnai férfiak nem vehetnek igénybe konzuli szolgáltatásokat mindaddig, amíg nem frissítik katonai nyilvántartási adataikat. Ez pedig azzal járhat, ha lejár az útlevelük, akkor nem kaphatnak új okmányt, tehát kénytelenek lesznek illegálisan külföldön tartózkodni, s természetesen nem lesznek jogosultak se menekültügyi ellátásra, se legális foglalkoztatásra.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×