Infostart.hu
eur:
354.47
usd:
301.07
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály
Tátrai házaspár szavaz a lengyel parlamenti választásokon a Zakopane közelében fekvő faluban, Zabban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Grzegorz Momot

Fontos döntést kell meghoznia most a lengyeleknek

Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások első fordulója, a több mint 29 millió szavazásra jogosult állampolgár közel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű – községi, járási és vajdasági – önkormányzati szervek mintegy 46,6 ezer képviselőjéről dönt.

A szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között vannak nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján összesített eredményeket (exit poll).

Április 21-én második fordulóra kerül sor azokban a körzetekben, amelyekben a polgármesterjelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

Az országos szintű politikai erőviszonyokat leginkább a vajdasági közgyűlési szavazás tükrözi. Az április elejétől végzett több felmérés átlaga szerint ezen a szavazáson a választók 30,5 százaléka a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) párt listájára adná le voksát - olvasható Marcin Palade, a közvélemény-kutatások elemzésére szakosodó neves lengyel politológus blogján.

A kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíciót (KO) a választók 29 százaléka támogatja.

Önkormányzati koalíciók alakításakor erősíti majd a KO-t a többi kormánykoalíciós tömörülés, köztük a kiépített vidéki pártstruktúrákkal rendelkező Lengyel Parasztpárt (PSL) is. A kormánykoalíciós pártoknak (a KO-n kívül az Új Baloldal, valamint a PSL és a Lengyelország 2050 párt alkotta Harmadik Út nevű blok) összesen 49 százalékos a támogatottságuk.

Az előző, 2018-as helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, de a liberális és baloldali pártok széles koalíciója 16 vajdaságból kilencben vette át a közgyűlések irányítását, és fölényt szerzett a nagyvárosok többségében is.

A most véget érő önkormányzati választási ciklus a leghosszabb volt 1989 óta. Lengyelországban ugyanis a 2018-ban elfogadott törvény értelmében négyévesről ötévesre növelték az önkormányzatok mandátumát. A 2022 novemberében megszavazott törvény nyomán a választások időpontját további fél évvel elhalasztották, mert egybeestek volna a tavaly októberi parlamenti választásokkal. A törvényhozók és az országos választási bizottság (PKW) szerint a kétféle voksolást nehéz lett volna egyszerre lebonyolítani.

A tavaly októberi parlamenti, a vasárnap megkezdődött helyhatósági választások után Lengyelországban júniusban az európai parlamenti választásokon is urnákhoz járulnak a szavazók, 2025 tavaszán pedig elnökválasztást tartanak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Pityinger Lászlónak (Dopeman) adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó teljes hivatali napján, mielőtt megszűnik a megbízatása azzal, hogy az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke leteszi a miniszterelnöki esküt szombaton. Elmondta egyebek között, hogy milyen kulcsfontosságú hibát vétett a kampánystábjuk, mennyire veszítettek a választásokon a fiataloknál és hogyan kell ezután viszonyulni hozzájuk, hogy mi az a 16-17 dolog, amit mindenképpen megvédenek, illetve hogy milyen feladatot vállalt a következő egy évre.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Totálisan összeomlott Moszkva tűzszünete, Ukrajna megtalálta az oroszok gyenge pontját – Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Totálisan összeomlott Moszkva tűzszünete, Ukrajna megtalálta az oroszok gyenge pontját – Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Oroszország május 8. és 10. között tűzszünetet hirdetett, a második világháborús győzelem 81. évfordulója miatt – jelentette az orosz TASzSz hírügynökség a Reuters beszámolója szerint. Az ukrán elnök máris élesen bírálta a lépést. A Ria Novosztyi számolt be az orosz védelmi minisztérium közleményéről, amiben az egyoldalúan kihirdetett tűzszünet összeomlására adott válaszreakciókról beszélnek. Ukrán drónok május 7-én éjjel egy katonai logisztikai létesítményt támadtak meg a Moszkvai területen található Naro-Fominszkban. A Telegramon megjelent információk szerint a Nara termelési és logisztikai komplexumot érte találat. Ez a létesítmény az orosz védelmi minisztérium ellátóbázisaként és elosztóközpontjaként működik. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×