Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Iszkander rakétát töltenek be egy kilövésre alkalmas rakétavetőbe egy meg nem nevezett oroszországi helyszínen 2024. február 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Moszkva: 3,6 százalékkal nőtt a GDP

Az orosz gazdaságra nehezedő példátlan szankciós nyomás ellenére 3,6 százalékkal nőtt 2023-ban a GDP, ami duplája a fejlett országok átlagának - jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán Moszkvában, amikor a parlamentben beszámolt a kormány előző évi teljesítménypéről.

A Világbank adataira hivatkozva a kormányfő elmondta, hogy Oroszország vásárlóerő-paritáson számolva a világ öt legnagyobb gazdasága közé jutott. Úgy vélekedett, hogy megvannak az előfeltételei a Vlagyimir Putyin elnök által meghirdetett ambiciózus cél elérésének: bekerülni a top 4-be.

Misusztyin ismertette, hogy az orosz gazdaság egyre kevésbé függ a nyersanyagexporttól, a nem olaj- és gáziparból származó bevételek negyedével nőttek. A szövetségi költségvetés bevételei meghaladták a 29 billió rubelt, ami közel öt százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Az orosz rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

Tájékoztatása szerint az ipari termelés egésze a várakozáson felül, 3,5 százalékkal nőtt, feldolgozóiparé pedig 7,5 százalékkal bővült, ami az elmúlt évtized rekordja. A kormányfő szerint megnőtt az ipar részesedése az orosz GDP-n belül, megközelítette a 13 százalékot.

Misusztyin egyebek között azt is elmondta, hogy tavaly a várható élettartam Oroszországban megközelítette a 73,5 évet, ami magasabb a koronavírus-járvány előtti értéknél, és abszolút rekord.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×