eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

A Moszkva melletti Krasznogorszkban található Crocus City Hall kulturális és üzletközpont koncerttermének épületébe péntek este négy fegyveres tört be, nyitott tüzet az emberekre, és kezdett el gyújtogatni. A terrortámadásban és annak következtében legalább 137 ember, közülük három gyermek életét vesztette, és 182-en megsérültek. Kis-Benedek József szerint még várat magára, hogy kiderüljön az igazság, mert az orosz adminisztráció azt állítja, hogy Ukrajna szervezte meg a támadást, ugyanakkor vannak olyan konkrét jelek, hogy az Iszlám Állam leányszervezete hajtotta végre a terrorcselekményt.

A biztonságpolitikai szakértő szerint ellentmondásos a helyzet, mert az Iszlám Állam nincs jó viszonyban Oroszországgal, és ez kölcsönös, elsősorban az afganisztáni vagy a szíriai háború miatt. Ugyanakkor Moszkva a palesztin–izraeli konfliktus kiéleződése után fogadta a Hamászt. Aztán az MTA doktora azt is furcsállja, hogy az iszlám terroristák nem szoktak pénzt kérni, és "nem szoktak menekülési útvonalat igénybe venni, mert úgy számolnak, hogy valamilyen módon be kell fejezni a merényletet, nem akarnak fogságba kerülni..."

Kis-Benedek József szerint nehéz eldönteni, hogy ez iszlamista merénylet volt-e. "Én amellett vagyok, hogy ezt nemcsak az Iszlám Állam szervezte, hanem emögött volt valaki, és Putyin megmondta, hogy esetleg szóba jöhet az ukrán titkosszolgálat. Én konkrétan a katonai hírszerzésre gondolok; a hírszerzésnek általában három feladata van, hírszerzés, elhárítás és különleges művelet. Ez a különleges művelet ebbe a kategóriába tartozik, amikor próbálják konspiratív módon úgy megszervezni az akciót, hogy ne lehessen visszakövetkeztetni a megbízóra, ne lehessen visszamenni a szálakon" – mondta.

A szakértőnek az is rendkívül gyanús akció, hogy támadást indítottak az oroszok az ukrán hírszerzés épülete ellen két-három napon belül, és szerinte ez nem lehet a véletlen műve. Közben a másik oldalról is érezhető a támadási szándék, például az olajfinomító-berendezések 14-15 százalékát lerombolták az ukránok. "Ez nagyon zavarja Putyint, mert ettől kezdve az orosz bevétel csökken, de zavarja az amerikaiakat is, választási kampány van, növeli az üzemanyag árát. Ez Joe Bidennek nem kifejezetten jó. Nagyon összetett itt az ok és okozati összefüggések rendszere, nagyon nehéz lesz ennek a bizonyítása" – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Oroszország nem véletlenül kívánja Kína szövetségét

Irán, Kína és Oroszország is úgy érezheti, hogy a jobb egymás közti kapcsolattal erősödik – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora.

"Tehát Irán szállít Oroszországnak haditechnikai eszközöket. A drónok onnan érkeznek, de rakétákat is adnak át az oroszoknak, és ebből adódóan kialakult egy elég szoros kapcsolat. Aztán ott van Kína, a saját érdekeit védi, nem akar háborút, de azért az orosz oldalra játszik" – részletezte.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni szerinte azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztásával elképzelhető az, hogy elég rövid időn belül Putyin ellátogat Kínába.

"Nyilván nem a virágok hajtatásáról fognak beszélni, hanem egy nagyon szoros együttműködésről Oroszország és Kína között. Kína azért diszkréten támogatja az orosz törekvéseket, pontosan azért, hogy ne az amerikaiakat segítse és erősítse. Tehát ez a találkozó, ha létrejön, márpedig úgy néz ki, hogy létre fog jönni, nagyon fontos. És a közös hadgyakorlat, ami volt Irán, Oroszország, illetve Kína részvételével, azt mutatja, hogy

katonai területen is van együttműködés, és ezt is folyamatosan próbálják erősíteni és olyan szintre hozni, hogy ha szükséges, akkor egy háború esetén egymást támogassák."

Ámde azt is hangsúlyozta, hogy nincs olyan szervezet, amely összefogná a triót. "Ha megkérdezzük ezeket a távol-keleti országokat, hogy milyen együttműködést akarnak, a válasz az, hogy nem tudják, de abban biztosak, hogy nem olyat, mint a NATO és az Európai Unió; Kína nem szól bele a különböző országok belső dolgaiba, mint teszi ezt az Egyesült Államok számtalan esetben. Kína elsősorban gazdasági területen próbál érvényesülni" – ecsetelte.

Mindazonáltal Oroszországnak szüksége van katonai együttműködések erősítésére akár Kínával is, épp azért, mert háborúban áll.

Radikális megoldás készül Gázában

Kis-Benedek József szólt még az Izraelben dúló háborúról is, amit a Hamász tavaly októberi merénylete robbantott ki.

"Izraelnek a helyzete, megítélése nemzetközi szinten a konfliktus miatt nagyon sokat romlott. Az Egyesült Államokkal biztonsági megállapodása van, segélyt kap, támogatást, fegyvert, és én úgy gondolom, hogy amerikai részről bármilyen választási kampány van, ha valaki meg fogja kapni a segítséget, akkor az Izrael. Amikor arról beszélünk, hogy Ukrajna támogatását csökkentik, ez nem vonatkozik Izraelre" – tisztázta.

Hozzátette ugyanakkor, hogy

a bideni adminisztráció nem ápol épp jó viszonyt az izraelivel.

"Benjamin Netanjahu a saját túléléséért küzd, ezt ne felejtsük el, ez egy nagyon lényeges kérdés. Ő azért akar tovább támadni, mert addig ő megmarad. Ha véget ér a háború, akkor lesz egy elszámoltatás, akkor meg fogják nézni, hogy milyen hibák történtek, ki miért felelős, hogyan működött vagy nem működött a kormány. A kormányon belül van egy szűk csoport, amely azzal foglalkozik, hogy a gázai küzdelmet irányítsa. Ebben nincs benne a teljes kormány, csak néhány ember, illetve az ellenzékből is vannak volt vezérkari főnökök, akik jól ismerik a katonai helyzetet, és próbálják befolyásolni Netanjahut abban, hogy mit kellene csinálni. Jelenleg a cél az, hogy Rafahot megtámadják. De elég sok tüntetés van a túszok kiszabadításáért, és azért is, hogy be kéne fejezni a népirtást. 33 ezer körül van a halálos áldozatok száma, ezek zöme gyerek és nő, tehát lehet látni azt, hogy nagyon komoly feszültség alakult ki. És akár Európában is vannak bőségesen ellenvélemények az izraeli magatartást illetően" – részletezte.

A helyzet megoldása szerinte nem látszik,

egy "szélsőjobboldali vallásos réteg" ugyanis "meg akarja semmisíteni a palesztinokat" Gázában, aztán felépíteni egy olyan részt ott, ahol telepesek birtokba veszik a területet.

"Ez az elképzelés. Na most, ezt hogy lehet megcsinálni? Úgy, hogy megölik azokat a palesztinokat vagy elüldözik, akik onnan nem akarnak elmenni, és nem fogadja be őket senki, Egyiptom sem. Többször felajánlották már az egész gázai övezetet Egyiptomnak, de Egyiptom azt mondta, hogy köszöni szépen, nem kéri" – idézte fel az Arénában Kis-Benedek József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×