Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban újból megismételte: Moszkva hajlandó lenne ideiglenes tűzszünetet kötni Ukrajnában cserében azért, hogy a Nyugattal tárgyalásokat kezdhessen a stratégiai fegyverek és a világűr katonai felhasználásának korlátozásáról. A The Jamsetown Foundation washingtoni kutató központ legújabb tanulmányában arra keresi a választ, hogy mi állhat az orosz elnök tűzszüneti kezdeményezése mögött.

A válasz röviden az, hogy vészesen fogynak az orosz hadsereg készletei, amelyeket még a hidegháború idején, a volt Szovjetunió halmozott fel. Bár hatalmas mennyiségű fegyverzetről van szó, ám az ukrajnai háború veszteségei is olyan óriásiak, hogy a raktárak és telephelyek akár egy éven belül kiürülhetnek. A készletek lenullázását az is gyorsítja, hogy rengeteg hadrendből kivont eszközt alkatrészbázisnak használnak, mivel a gyártásuk már régen befejeződött.

A háborús veszteségeket az orosz ipar még a mostani, felfokozott ütemben sem képes pótolni.

Ezért már nem sokkal az első nagyobb veszteségek elszenvedését követően az oroszok a tartalékaikhoz nyúltak. Valószínűleg ezt a lépést az is indokolta, hogy a makacsul csak korlátozott katonai beavatkozásnak titulált ukrajnai hadjárattal nem akarták a teljes haderejüket meggyengíteni. A moszkvai vezetés úgy gondolta, hogy a mennyiségi és minőségi hátrányban lévő ukránokkal szemben a régi, még a múlt század közepén gyártott fegyverek is megfelelnek majd. Azonban a Nyugat egyre intenzívebb támogatása miatt az ukránok gyorsan ledolgozták a minőségi hátrányukat, amit az oroszok csak mennyiséggel tudnak valamelyest ellensúlyozni. Ez pedig a tartalékok gyors felhasználásával jár.

Bár 1991 után a raktárakban ezrével álltak a páncélos járművek és a tüzérségi fegyverek, a készletek nem végtelenek. Márpedig ha az ukránoknak sikerülne az eddigi nagyságrendben pusztítaniuk az ellenséges nehézfegyverzetet, akkor jövőre már alaposan megcsappanhatnak az oroszok hadműveleti képességei. Ezzel együtt az a fenyegetés is csökkenhet, amit Oroszország jelent az európai NATO-országok számára – hangsúlyozza a The Jamestown Foundation.

A washingtoni kutatóintézet megállapításait arra az éves jelentésre alapozta, amelyet nemrég a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) hozott nyilvánosságra. A Katonai egyensúly című tanulmányban a haderők és hadigazdaságok képességeit hasonlítják össze. Mivel az IISS többnyire csak nyílt hozzáférésű adatokat használ, ezért a közölt számokat hozzávetőlegesnek kell tekinteni, de azért nem járhatnak messze a valóságos értékektől. A készletek gyors fogyása egyértelmű jele annak, hogy Oroszország katonai képességei akár már egy éven belül is drámaian meggyengülhetnek.

Az amerikai szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy egyrészt a tartalékból előhúzott nehézfegyverzet többnyire technikailag már elavult, hiszen több évtizeddel ezelőtti tervezésről van szó. Másrészt a hosszú és általában szakszerűtlen tárolás miatt kétséges lehet a fegyverek, járművek műszaki állapota. Igaz, hogy a frontra küldés előtt ezeket némileg felújítják, de ennek mélysége és minősége ugyancsak kérdéses.

Az IISS kutatásai alapján ez lehet az orosz raktárkészlet nehézfegyverekből:

Páncélos járművek:

• Harckocsik: 4000
• Lövészpáncélosok: 2800
• Páncélozott csapatszállítók: 1300

Önjáró tüzérség

• 122mm-es önjáró tüzérségi eszközök: 1800
• 152mm-es önjáró tüzérségi eszközök: 1650
• 203mm-es önjáró ágyú: 160
• 120mm-es önjáró aknavető: 350
• 240mm-es önjáró aknavető: 160

Vontatott tüzérség:

• Különféle kaliberű tarackok és ágyúk: 4250

Rakétatüzérség:

• Különféle kaliberű sorozatvetők: 2250

Mivel a készleteket folyamatosan felhasználják, a listában azok a fegyverek is szerepelhetnek, amiket időközben elszállítottak felújításra, illetve már meg is jelentek a frontokon.

A The Jamestown Foundation véleménye szerint ebben az évben még elegendő lehet az orosz tartalék ahhoz, hogy – az újak gyártásával együtt – Moszkva fenntarthassa a hadműveletek intenzitását. De 2025 után már képtelen lesz erre. Vlagyimir Putyinnak ezért egyre sürgetőbb, hogy vagy térdre kényszerítse az ukránokat, vagy fegyverszünetet kössön és tárgyalásokat kezdjen a Nyugattal. Most ugyanis még megfelelő alkupozíciói vannak.

A háború befejezésével kapcsolatban Moszkvában két uralkodó irányzat létezik – állítja a washingtoni kutatóközpont. A szélsőséges megközelítés Kijev teljes és azonnal kapitulációját követeli. A megengedőbb ellenben nem akarja az ukrán állam azonnali eltörlését, hanem az úgynevezett "koreai megoldást" tartaná elképzelhetőnek.

Ahogy annak idején a két Korea közti háborút is csak egy fegyverszüneti megállapodással zárták le, az ukrajnai konfliktusnak is így lehetne véget vetni. Persze Moszkvában ezt még azzal toldják meg, hogy Oroszország megtartaná az eddig elfoglalt területeket és a két haderő között ütközőövezetet létesítenének.