Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Fokozatosan csatlakozhat Ukrajna, Brüsszel engedményeket adhat

Az uniós alapszerződés módosítása is felmerült.

Alapvetően írná át az uniós csatlakozási folyamatot az Európai Bizottság, az erről szóló javaslatot szerdán ismertetheti Ursula von der Leyen – írja a hvg.hu a Politico hírlevelére hivatkozva. Az uniós szakportál birtokába jutott tervezet szerint a jelenleg a csatlakozási tárgyalások fázisában levő országok, Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok bizonyos tagságból eredő előnyöket már az előtt élveznének, hogy teljes jogú tagjaivá válnának a közösségnek. Ez szakítana azzal a Magyarország által is megtapasztalt állapottal, hogy akár több mint tíz évet kell várniuk, mielőtt beléphetnek.

A Politico által látott verzió egy tavalyi francia, német és portugál javaslat alapján a belső piachoz való fokozatos hozzáférést javasolja, hozzátéve, ehhez minden előírást teljesítenie kell az országoknak. Ennek része például az Európai Bíróság döntéseinek tiszteletben tartása vagy számos szabály elfogadása, cserében viszont az országok hozzáférnének a teljes piaci struktúrához, beleértve a vámmentes kereskedelmet vagy a személyek szabad munkavállalását az Európai Gazdasági Térség területén.

A mostani tagok számára ennél is nagyobb jelentősége lehet annak, hogy Brüsszel fokozatosan feladná az egyhangúságot, mint a Politico megjegyzi, egy harmincnál is több taggal működő unióban a vétó tovább nehezítené a döntéshozatalt. A dokumentum szerint ennek helyét a jelenleg is általánosan alkalmazott minősített többség venné át (ez a tagországok 55, egyben az uniós lakosság 65 százalékát képviselő kormányok szavazatát jelenti), hozzátéve, hogy biztosítanának „arányos biztosítékokat a nemzeti stratégiai érdekek védelmében”.

Úgy tűnhet, hogy a nagy horderejű döntés az uniós alapszerződés módosítását kívánja meg, a Bizottság azonban úgy ítéli, nincs erre szükség, az úgynevezett "passerelle klauzula" eddig is lehetőséget adott arra, hogy meghatározott feltételek mellett egyhangú szavazás helyett minősített többségi döntéshozatallal határozzanak egy adott ügyben.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×