Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte: nincsenek olyan tervek, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Szerinte egy ilyen akció az egész katonai szövetséget érintené, tekintettel arra, hogy a tagállamokat köti a kollektív védelem. Ezzel a kijelentéssel lényegében elhatárolódott Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos korábbi felvetésétől. Pénteken a lengyel külügyminiszter mondatai okoztak diplomáciai bonyodalmat, Radoslaw Sikorski egy konferencián azt mondta, a NATO katonai személyzete már jelen van Ukrajnában, ugyanakkor nem nevezett meg konkrét országokat.

Tálas Péter az InfoRádióban először azt tisztázta, hogy a gyakorlatban az jelentene NATO-beavatkozást, ha hivatalos formában Ukrajna területére küldenének csapatokat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense példaként említette azt a lehetőséget, ha a katonai szövetség kiváltaná azokat a katonákat, akik a fehérorosz határon védik Ukrajna területét, ebben az esetben ugyanis nem kerülnének harci cselekménybe.

A szakértő felhívta figyelmet arra, hogy Moszkva jelenleg is azt kommunikálja, hogy a NATO-val csatározik, és az orosz médiában folyamatosan NATO-veszteségekről adnak híreket. Radoslaw Sikorski kijelentését pedig más politikus is megerősítette.

„Az ismert, hogy néhány ország kiképzési feladatokat vállalt. Ha kiképzőket küldenek, akik megtanítják az ukrán katonákat az eszközök használatára, az nem minősül harci érintkezésnek. Szerintem amikor Macron vagy Sikorski úgy fogalmazott, hogy nem zárja ki annak la ehetőségét, hogy a NATO csapatokat küld, akkor erre gondolt, és nem arra, hogy a szövetség katonái Donbasz környékén vagy a déli területeken átvennék az ukrán katonák helyét az oroszokkal való küzdelemben” − mondta Tálas Péter.

Hozzátette, hogy a kiképzési feladatok ellátása feltehetően azokat az országokat érinti, amelyek fegyvereket szállítottak Ukrajnának, vagy ezt tervezik.

"Kialakult egy vita arról, hogyan lehetne a továbbiakban segíteni Kijevet, de nem arról van szó, hogy bárki is a teljes NATO-tól azt kérné, hogy küldjön katonákat. A francia elnök és a lengyelek is határozottan jelezték, hogy nem akarnak Oroszországgal háborúzni” − összegezett Tálas Péter.