eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Forrás: Pixabay

Demkó Attila a franciaországi kibertámadásról: Macronnak válaszolhattak a hackerek

Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint a kibertámadásokat ma már fegyverként használják a konfliktusokban, az orosz–ukrán háborúban is próbálkoznak ilyenekkel a felek.

Több francia kormányszervet is "példátlan intenzitású" kibertámadás ért, amelyet több hackercsoport a Telegram közösségi oldalon vállalt magára, köztük az Oroszországot és az iszlamizmust támogató Anonymous Sudan. Ezen hackerek szerint "a masszív kibertámadás" a gazdasági, a kulturális és az energetikai átállásért felelős minisztériumokat, valamint a miniszterelnöki hivatalt és a francia polgári légiközlekedési hatóságot érintették.

Stéphane Bouillon nemzetvédelmi és biztonsági főigazgató március 29-re találkozóra hívta az európai parlamenti választásokon induló valamennyi francia politikai pártot, hogy tájékoztassa őket a hibrid fenyegetésekről, és megvitassa velük a "kibertámadásoknak, az információk manipulálásának és a választásokba történő külföldi beavatkozásoknak a veszélyeit".

Demkó Attila az InfoRádióban azt mondta, nem zárható ki, hogy a francia kormányszerveket ért kibertámadás válasz volt Emmanuel Macron két héttel ezelőtti nyilatkozatára, amikor a francia elnök arról beszélt, hogy akár katonai csapatokat küldhetnek Ukrajnába. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője úgy fogalmazott: olyan szudáni hackercsoport vállalta magára a támadást, amely már korábban is aktív volt Moszkvát érintő ügyekben, de ez még nem bizonyítja azt, hogy oroszok az elkövetők, és azt sem, hogy a szudániak.

A megjelent sajtóhírek alapján a szakértő viszonylag komolynak, de nem túl szofisztikáltnak minősítette az akciót. "A túlterheléses támadás során nem törtek be olyan mértékben a francia kormányzati rendszerekbe, hogy információkat szerezzenek meg, nem tudtak leállítani infrastruktúrát, és nem okoztak a jelenlegi adatok szerint komoly károkat" – tette hozzá.

Demkó Attila kiemelte, hogy kibertámadásokat a háború kitörése óta orosz és ukrán oldalról is indítanak, a nyugati országok pedig aktívan Ukrajna oldalán állva segítették a kijevi erőfeszítéseket. Mindkét fél feltörte a másik kormányzati portáljait, de nem volt olyan átütő támadás, amit sokan vártak, az oroszok nem voltak képesek lekapcsolni a teljes ukrán energetikai rendszert.

„Három fő támadási irány lehet. Az egyik az információszerzés, a második típusa a kibertámadásoknak az infrastuktúrát célozza, ez történt korábban Iránban, amikor feltörték a Siemens vezérlő szoftverét, és az urándúsításhoz használt centrifugák megsérültek. Harmadrészt a kormányzati oldalak lefagyasztásával lehet látványos kárt okozni” − fejtette ki a szakértő.

Demkó Attila szerint a háttérben folyamatos „adok-kapok” zajlik, egymás gyengeségeit használják ki a szemben álló felek, de a kibertámadások többségét nem is lehet észrevenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×