Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.2
bux:
139513.57
2026. november 20. péntek Jolán
Izraeli légicsapás után nézik meg egy ház romjait palesztinok a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 21-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Fatima Sbair

Ezek a mondatok fájni fognak Izraelnek

Izrael melletti elkötelezettségét hangoztatta Joe Biden amerikai elnök szombaton az MSNBC amerikai televíziónak adott interjújában, ugyanakkor bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Biden az interjú során ismét felemelte szavát az izraeli hadseregnek (IDF) a Gázai övezet déli részén lévő Rafah ellen tervezett szárazföldi művelete ellen, kiemelve: a műveletet nem indíthatják meg addig, amíg Izrael nem biztosítja a városban összezsúfolódott civilek evakuálását.

Jelenleg Rafahban él a háború előtt mintegy 2,3 milliós Gázai övezet lakosságának több mint fele.

Jóllehet Biden a művelettel kapcsolatban megfogalmazott bírálata ellenére is Izrael melletti elkötelezettségét hangoztatta, kiemelve, hogy soha nem hagyná magára Izraelt, ugyanakkor bírálta a zsidó állam miniszterelnökét.

"Azt gondolom, több rosszat tett, mint jót"

- fogalmazott Netanjahunak az októberben indult gázai háborúban hozott döntéseire utalva.

"Joga van megvédeni Izraelt, és joga van folytatni a Hamász elleni műveleteket. Mindazonáltal muszáj nagyobb gondot fordítania a műveletei miatt elveszett ártatlan életekre" - fogalmazott BIden.

"Vannak azért vörös vonalak. Több mint 30 ezer palesztin halála elfogadhatatlan" - tette hozzá.

Az amerikai elnök szerint Netanjahu voltaképpen Izraelnek árt azzal, ha nem akadályozza meg a civilek halálát, mert a veszteségek "ellenkeznek mindennel, amit Izrael képvisel".

Biden már korábban is figyelmeztetett, hogy Izrael elveszítheti a nemzetközi közösség szimpátiáját a gázai civil áldozatok egyre növekvő száma nyomán.

Mindeközben az Egyesült Államok közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító Középső Parancsnoksága (CENTCOM) bejelentette, további humanitárius segélyeket küld a Gázai övezetbe tengeri úton.

A Virginia államból induló General Frank S. Besson nevű hadihajó egyelőre a segélyszállítmányok célba juttatásához szükséges, a partra kiépítendő ideiglenes móló felállításához szükséges eszközöket fogja a térségbe szállítani - derült ki a közleményből.

Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Az elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán csütörtökön elfogadott bérmegállapodás nyomán. A minimálbér 7,5 százalékkal, bruttó 347 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik. Az ING Bank vezető közgazdásza a vártnál nagyobb minimálbér-emelés miatt az előrejelzett 5,5 százaléknál erősebb béremelkedésre számít, a K&H elemzője pedig 6,5 százalék körüli növekedéssel kalkulál, ami meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,6 százalékot. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fegyverpénz kivezetése jövőre nagyjából 1,5 százalékponttal fékezi a bérek növekedését, így ezzel együtt 5-6 százalékos átlagos emelkedés várható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×