Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtóértekezleten Pekingben 2023. december 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andres Martinez Casares

Ursula von der Leyen az Európai Néppárt csúcsjelöltje

Újabb mandátumra jelöli az Európai Bizottság elnöki tisztségébe Ursula von der Leyen jelenlegi elnököt az Európai Néppárt, amely Bukarestben megrendezett kongresszusán több mint 80 százalékos szavazattöbbséggel döntött erről csütörtökön.

A német politikus jólétet, biztonságot és demokráciát ígérő programbeszédében leszögezte: Európa "még több pénzügyi és katonai segítséggel" mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Másfelől szerinte többet kell költenie saját biztonságára, "gyorstöltőre kell csatlakoztatnia" védelmi kapacitásait és az Európai Bizottság testületében egy védelmi biztosi tisztséget is létre kell hozni.

A zöld átállásról Von der Leyen mandátuma sikertörténeteként beszélt Bukarestben, másfelől elismerte: elfogadhatatlan, hogy a gazdákat a megnövekedett költségeik arra kényszerítsék, hogy önköltség alatti áron értékesítsék termékeiket, és - anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna - leszögezte: "az EPP mindig a gazdák mellett fog állni".

Az újabb mandátumra pályázó bizottsági elnök azt ígérte: folytatódni fog a külső határok megerősítése, szerinte immár az európaiak és nem az embercsempészek és bűnszövetkezetetek döntik el, hogy ki és milyen feltételek mellett jöhet be Európába.

Programdokumentum

Bukaresti kongresszusán a júniusi EP-választásokra készülő Európai Néppárt programdokumentumot is elfogadott, amely a házigazda Románia számára kiemelt jelentőségű kérdésben leszögezi: az EPP célkitűzése, hogy elérje Románia és Bulgária teljes (nemcsak a légi és tengeri határátkelőre korlátozott) schengeni csatlakozását. Másfelől a további bővítést vétóval akadályozó Ausztriának is igazat adva azt is céljai közé sorolja, hogy "helyrehozza a jelenleg nem működő schengeni övezetet" a külső határvédelem további erősítése, és az Európába irányuló illegális migráció megakadályozása révén.

Az EPP szerint a következő választási ciklus idején a Frontexet valódi európai határ- és parti őrséggé kell alakítani, meg kell háromszorozni - 30 ezerre bővíteni - személyzetét, és megfelelő műszaki felszereléssel kell ellátni a külső határvédelem erősítése és a belső szabad mozgás biztosítása érdekében. Másfelől az EPP olyan EU-n kívüli biztonságos országokkal szorgalmaz megállapodásokat, ahova átirányíthatják a menedékkérőket, tekintettel arra, hogy "sem a genfi menekültügyi egyezmény, sem az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem biztosítja egy menedékkérőnek a befogadó ország megválasztásának jogát."

"Az illegális migráció eszközként történő felhasználása egy hibrid háborús stratégia, amely az európai biztonságot fenyegeti, és meg kell állítani. Ennek érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását ideiglenesen felfüggesszék. Nem engedjük meg senkinek, hogy zsarolja Európát" - szögezi le az Európai Néppárt programdokumentuma.

A kétnapos bukaresti kongresszus második napján Roberta Metsola, az Európai Parlament néppárti elnöke, valamint az EPP tagpártjainak 11 állam- és kormányfője, köztük a házigazda román Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről köztársasági elnökké választott Klaus Iohannis román államfő mondott beszédet. Iohannis szerint Európa csak akkor fog a sokszínű egység és béke földrésze maradni, ha sikerül megakadályozni a szélsőséges irányzatok térhódítását, és az EPP megnyeri az idei EP-választásokat.

Ursula von der Leyen egyedül pályázott arra, hogy az EPP "vezető jelöltje" legyen.

A titkos szavazáson 400 támogató, 89 elutasító szavazatot számoltak össze, tíz voks érvénytelen volt.

A kongresszuson az 51 tagpárt és 27 társult szervezet 801 küldöttének biztosítottak szavazati jogot, a valós jelenlétről az EPP sajtószolgálata nem adott tájékoztatást az eseményen akkreditált újságíróknak.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Különleges időpontban, ma várható az új parlament alakuló ülése, ahol az április 12-i választások eredményeként soha nem látott kétharmados többséggel (141 fővel) rendelkezik a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Folyamatosan frissülő tudósításunkban a helyszínről jelentkezünk és számolunk be az Országházban és azon kívül zajló eseményekről. Az ülés délelőtti szakaszában a képviselők és miniszterjelöltek többször is nyilatkoztak a sajtónak, ez alapján már most ki lehet jelenteni: nagyon komoly tempójú törvényalkotás fog zajlani a következő hetekben, hónapokban. Egyszerre kell több fajsúlyos kérdésben is döntést hoznia a kormánynak, majd a parlamentnek. Délután már Magyar Péter lehet az ország új miniszterelnöke, aki két beszéddel is készül megválasztása alkalmából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×