Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
311.89
bux:
134787.82
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Kiakadtak a Kremlben amiért Dánia nem vizsgálja tovább a vezetékrobbanásokat

Koppenhága szerint a németek vizsgálata lesz érdekes az Északi Áramlat balti-tengeri gázvezetékeken történt robbanások ügyében.

"A nyomozás eredménye alapján arra lehet következtetni, hogy szándékos szabotázs történt, de nincs meg a szükséges alap a bűnügyi vizsgálat folytatásához" - közölte a dán rendőrség.

Dánia mellett Svédországban és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. A svéd hatóságok február 7-én jelentették be, hogy „illetékesség hiányában" lezárták az ottani vizsgálatot. Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta: átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben.

A svédországi vizsgálat lezárása után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy „mostantól a németországi nyomozás eredménye lesz érdekes".

Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-1és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében.

Azt már korábban megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg.

Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az angolszász országokat tette felelőssé a történtekért.

A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 30. 13:58
×
×