eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Hadja Lahbib belga külügyminiszter (b) Julija Navalnaját, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus özvegyét fogadja Brüsszelben 2024. február 19-én. A börtönbüntetését töltő Navalnij február 16-án, 47 éves korában elhunyt.
Nyitókép: Hadja Lahbib belga külügyminiszter (b) Julija Navalnaját, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus özvegyét fogadja Brüsszelben 2024. február 19-én. MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman

Több országban bekérették az orosz képviseletek vezetőit Navalnij halála miatt

Németország, Spanyolország, Svédország, Finnország és három balti állam külügyminisztériumai hétfőn bekérették a helyi orosz diplomáciai képviseletek vezetőit Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálának ügyében.

A balti országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban tudatták, hogy a Tallinnban, Rigában és Vilniusban folytatott megbeszéléseken elítélték Navalnij halálát, és hangsúlyozták, hogy a Kremlt teszik felelőssé a történtekért. Felszólították egyben Oroszországot, hogy teljeskörűen tárja fel az ellenzéki vezető halálának körülményeit, és adja ki holttestét Navalnij családjának.

Bírálták a márciusi orosz elnökválasztást is, amely szerintük nem lesz "sem szabad, sem tisztességes". "Tekintettel az ellenzék és a független sajtó teljes elnyomására és a hiteles alternatív jelöltek és a nemzetközi megfigyelők hiányára, ezek a választások nélkülözni fognak minden demokratikus legitimitást" - közölték a balti államok diplomáciai vezetői. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területeken nem fogják elismerni a voksolást, sem annak eredményét.

Németország, Spanyolország, Finnország és Svédország és is bekérette a nap folyamán az orosz nagyköveteket. A finn külügyi tárca az X-en közölte, hogy Oroszország felelősségét hangsúlyozták Navalnij halálában, és felszólították a moszkvai vezetést alapos és átlátható vizsgálat lefolytatására, valamint az összes politikai fogoly szabadon engedésére.

Stockholmban Tobias Billström svéd külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak "cselekednie kell az oroszországi politikai elnyomás ellen", és arról tájékoztatta a bekéretett nagykövetet, hogy a svéd kormány kezdeményezte Moszkva elleni újabb szankciók lehetőségének megvitatását európai szinten.

Madridban nem közölték, hogy pontosan mikor kérették be a külügyminisztériumba Jurij Klimenko orosz nagykövetet. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter már pénteken követelte Navalnij halála körülményeinek tisztázását.

A német kormány részéről az Oroszországban bebörtönzött politikai aktivisták szabadon engedését sürgették. A minisztérium szóvivője különösen megdöbbentőnek nevezte, hogy az orosz hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik virágot helyeznek el Navalnij emlékhelyén.

"Az Alekszej Navalnij és az orosz kormány más bírálói ellen politikailag motivált eljárások, valamint az őrizet embertelen körülményei megmutatják, mekkora brutalitással jár el az orosz bíróság a máskéntgondolkodók ellen, és meddig képes elmenni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) azért, hogy elnyomja Oroszországban a szólásszabadságot" - jelentette ki sajtótájékoztatóján a szóvivő.

Az osztrák külügyminisztérium ugyanakkor egyelőre nem tervezi az orosz nagykövet bekéretését az ügyben, ehelyett uniós szankciókat követel a Navalnij haláláért felelős személyekkel szemben - közölte a bécsi diplomáciai tárca szóvivője az APA osztrák hírügynökség megkeresésére.

Londonban már pénteken este a külügyminisztériumba kérették a vezető orosz diplomatákat, hogy tiltakozzanak Navalnij halála miatt.

Josep Borrell: Putyint felelősségre fogják vonni az ellenzéki politikus haláláért

Vlagyimir Putyin orosz elnököt és rezsimjét felelősségre fogják vonni Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus haláláért - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.

Borrell, aki hivatalában fogadta Julija Navalnaját, Alekszej Navalnij özvegyét, hangsúlyozta: az Európai Unió legmélyebb részvétét fejezte ki az orosz ellenzéki politikus halála miatt.

"Ahogy Julija mondta, Putyin nem Oroszország. Oroszország pedig nem Putyin" - fogalmazott a főképviselő.

Az Európai Unió továbbra is támogatja az orosz civil társadalmat és a független médiát - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Alekszej Navalnij halálával kapcsolatban az Európai Unió nevében hétfőn kiadott közleményében Josep Borrell kijelentette: a politikus haláláért a végső felelősség Putyin elnököt és az orosz hatóságokat terheli. Hangsúlyozta: Oroszországnak lehetővé kell tennie Navalnij hirtelen halála körülményeinek független és átlátható nemzetközi kivizsgálását.

"Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy partnereivel szoros együttműködésben elszámoltassa Oroszország politikai vezetését és hatóságait, többek között szankciók bevezetése révén" - fogalmazott.

Alekszej Navalnij váratlan halála újabb jele a fokozódó és szisztematikus elnyomásnak Oroszországban - mondta. Az Európai Unió ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon az összes politikai foglyot - tette hozzá Borrell.

Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Julija Navalnajával folytatott megbeszélését követően közzétett üzenetében kiemelte: amíg Julija Navalnaja és családja férjet és apát veszített el, addig a világ egy harcost, aki soha nem hagyott fel az orosz elnyomással való szembenállással.

"Alekszej Navalnij hangja olyan bátor volt, mint keveseknek" - fogalmazott Michel, majd hozzátette: az ellenzéki politikus halála "sötét emlékeztető" a Kreml tisztességtelen rezsimjének brutalitására. A szabadságharc tovább él - zárta gondolatait az Európai Tanács elnöke.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter a közösségi oldalán osztotta meg, hogy megbeszélést folytatott az orosz ellenzéki politikus özvegyével. Azt írta: megerősítette Navalnajának, hogy az olasz kormány támogatni fogja a szabadság és a demokrácia értékeinek védelmében, amelyekért férje élete árán küzdött.

Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.

Kreml: nem az elnöki hivatal illetékes a holttest átadásának ügyében

Még vizsgálják Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista halálának körülményeit, de hogy az eljárás mikor zárul le, és mikor adják át a holttestet a hozzátartozóknak, nem tartozik a Kreml hatáskörébe - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

"Ezt a kérdést nem nekünk kell feltenni. Mi nem foglalkozunk ezzel az üggyel. Ez nem az elnöki adminisztráció feladata" - válaszolta a szóvivő arra a kérdésre, hogy mikor adják ki Navalnij holttestét a hozzátartozóknak.

Kira Jarmis, a börtönében pénteken elhunyt ellenzéki politikus szóvivője hétfőn közölte, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) arról értesítette Navalnij anyját és ügyvédjeit, hogy a halálozással kapcsolatos nyomozást határozatlan időre meghosszabbították. A hatóság közölte, hogy a halál okát még nem állapították meg.

Jarmis este arról számolt be, hogy az SZK-nak az anyához és a jogi képviselőkhöz eljuttatott tájékoztatása szerint még legalább 14 napig nem adják ki a holttestet, mert legkevesebb ennyi ideig tart a vegyi vizsgálat, amelyet elvégeznek rajta. A Rigában szerkesztett Novaja Gazeta Jevropa úgy értesült, hogy Alekszej Navalnij földi maradványait a szalehardi körzeti klinikai kórház halottasházában tartják.

"Olyan körülmények között, amikor nincsen semmilyen információ, úgy gondoljuk, hogy teljesen megengedhetetlen ilyen, mondhatni, őszintén szólva arcátlan kijelentéseket tenni" - kommentálta a Peszkov azokat a nyugati politikusi nyilatkozatokat, amelyek a Kremlt tették felelőssé Navalnij haláláért.

Julija Navalnaja, a politikus özvegye hétfőn bejelentette, hogy folytatni fogja férje ügyét, és felkérte Navanij támogatóit, álljanak mellé. Navalnaja azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin elnököt, hogy ő ölte meg a férjét, és kilátásba helyezte, hogy a harcostársai hamarosan közölni fogják, hogy ezt miért tette.

Az orosz Büntetés-végrehajtási Szövetségi Szolgálat (FSZIN) pénteken közölte, hogy az elítélt meghalt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet 3. számú "Sarki Farkas" börtönében. Az FSZIN szerint a politikus a séta után rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×