Infostart.hu
eur:
390.26
usd:
337.4
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
A Burevij (Hurikán) ukrán rohamdandár katonái az egység frontszolgálatot megelőző kiképzésén egy Kijev környéki gyakorlótéren 2023. november 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Titkos béketárgyalások lehettek Ukrajnával

Titkos egyeztetést folytatott Ukrajna a G7-országokkal és néhány semleges nagyhatalommal a háború lezárásáról tavaly decemberben – írja több amerikai és brit lap.

A portfolio.hu írja több maerikai forrsá alapján, hogy a tárgyalást azért nem hozták nyilvánosságra, mert olyan semleges országok is részt vettek rajta, melyek szoros gazdasági kapcsolatot ápolnak Oroszországgal, ilyen Szaúd-Arábia és India is. Meghívták még Brazíliát, Kínát és az Egyesült Arab Emírségeket is, ők viszont nem mentek el.

Oroszországot nem hívták meg a találkozóra;

Moszkva, miután kiderült a meeting ténye, rövid közleményt adott ki, melyben „humbugnak” nevezte az egyeztetéseket.

A Bloomberg információi szerint a tárgyaláson főleg a nyugati és ukrán békeformulát próbálták „eladni” semleges nagyhatalmaknak:

  • az orosz katonák kivonulása Ukrajnából (melynek része a Krím),
  • a háborús bűnösök elszámoltatása (ebben Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz vezérkar is érintett lehet),
  • jóvátétel kérdése.

A legtöbb komolyan vehető biztonságpolitikai szakértő szerint a nyugati békeformula implementációjának jelenleg nagyon kevés esélye van, Oroszország nélkül pedig nincs sok értelme tárgyalni a háború lezárásáról.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×