Infostart.hu
eur:
376.72
usd:
322.05
bux:
128030.58
2026. április 10. péntek Zsolt
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter interjút ad a The Associated Press amerikai hírügynökség újságírójának Kijevben 2022. december 26-án.
Nyitókép: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter interjút ad a The Associated Press amerikai hírügynökség újságírójának Kijevben 2022. december 26-án. MTI/AP/Efrem Lukackij

Ukrajna: fegyvereket kérünk, még!

Az ok: heves orosz csapások vannak Kijevben és más ukrán nagyvárosokban.

Ukrajna újabb fegyverszállítmányok iránti felhívással fordult kedden a nemzetközi közösséghez a Kijev és más ukrán nagyvárosok elleni heves orosz légicsapásokat követően.

"A moszkvai terrorista rezsimnek fel kell ismernie, hogy a nemzetközi közösség nem huny szemet az ukrajnai civilek legyilkolása és a polgári infrastruktúra lerombolása felett" - hangoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében. A tárcavezető konkrétan új légvédelmi rendszerek és lőszerek, illetve különböző típusú drónok, valamint 300 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakéták beszerzésének szükségességét említette.

Kuleba egyben sürgette, hogy a befagyasztott orosz pénzeket tegyék hozzáférhetővé Ukrajna számára.

Az ukrán diplomácia vezetője követelte azt is, hogy "a releváns fővárosokban" és nemzetközi szervezetekben szigeteljék el az orosz diplomatákat.

A kijevi tárca közleménye szerint a keddi orosz légicsapásokat "kizárólag" polgári célpontok ellen hajtották végre.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram oldalán viszont azt írta, hogy civil létesítmények, illetve a létfontosságú infrastruktúra mellett ipari és katonai objektumokat is támadások értek.

Keddre virradóra újabb heves drón- és légicsapások érték Kijevet és Harkiv városát, kioltva legkevesebb öt ember életét és megsebesítve 130-at. Ukrán állítások szerint a rakéták és drónok több mint 70 százalékát sikerült lelőni.

Címlapról ajánljuk
Költöznek a támaszpontok? Trump csalódott a NATO-ban, és Németországot is büntetheti

Költöznek a támaszpontok? Trump csalódott a NATO-ban, és Németországot is büntetheti

A német kancellár az első európai vezető volt, aki közvetlenül az Irán elleni háború megindítása után Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel. Friedrich Merz ugyancsak az elsők között volt, aki a kéthetes tűzszünet bejelentése után telefonon hívta fel Donald Trumpot. Ennek ellenére Németország állítólag egyike azon NATO-partnereknek, amelyben Trump elnök a leginkább csalódott.
inforadio
ARÉNA
2026.04.10. péntek, 18:00
Nagy Attila
a Nemzeti Választási Iroda elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×