„A jelenlegi helyzetet értékelve magabiztosan mondhatjuk, hogy a terepen, az érintkezési vonalon csapatainké a kezdeményezés” – mondta Putyin, aki szerint

az orosz hadsereg lényegében azt teszi, amit „szükségesnek tart, amit akar, és ahol szükség van rá”. Van, ahol az „aktív védelem” taktikáját alkalmazza, máshol pedig kedvezőbb állásokat foglal el.

„A nyugati haditechnika sebezhetetlenségéről szóló mítosz is összeomlott” – jelentette ki Putyin, aki szerint az ukrán hadsereg súlyos veszteséget szenved el, és felemészti tartalékait abban az igyekezetében, hogy „gazdáinak” eredményeket tudjon felmutatni.

Úgy vélekedett, hogy az orosz hadsereg és hadiipar megnövekedett ereje meghiúsította az összes nyugati kísérletet arra, hogy katonai és stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra. Mint mondta, a Nyugat nem mond le az Oroszország megfékezésére irányuló stratégiájáról és „ukrajnai agresszív céljairól”, de Oroszország sem szándékozik feladni céljait a „különleges hadműveletben”.

Elismerte hogy a háború számos problémát tárt fel a hadseregben.

„Komolyan át kell strukturálni a kommunikációs rendszer működését, egy nagyságrenddel hatékonyabban kell használni a felderítés, a célmegjelölés és az ütegek elleni hadviselés modern technológiáit. Növelnünk kell a műholdcsoportok képességeit, nemcsak a különleges katonai műveleti zónában, hanem globális szinten is” – mondta.

Sürgette a csapatok különböző típusú lövedékekkel és drónokkal való ellátásának növelését, a légvédelmi rendszerek fejlesztését, különös tekintettel a korábban elhanyagolt jelentőségű, az apró célok elhárítására szolgáló eszközökre.

Az államfő szerint a csapatoknak szállított fegyverek és hadfelszerelés mennyisége a tavalyi évhez képest megháromszorozódott. Mint mondta, az állami védelmi megrendelés 2023 végére várhatóan 98 százalékos szinten teljesül.

Putyin szerint 2024-ben a hadsereg hadfelszerelés- és fegyverellátása „jelentősen” növekedni fog. Hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők számára sorozatban kell fejleszteni és gyártani fejlett fegyvereket, robotrendszereket és harci lézereket, mesterséges intelligencia alapján létrehozott és „új fizikai elveken alapuló” fegyvereket.

Az elnök azt is elmondta, hogy idén a páncélozott járművek gyártása háromszorosára, a gépjárműveké pedig négy és félszeresére nőtt. Összességében a beszerzett főbb haditechnikai cikkek száma 2,7-szeresére, a különösen keresetteké pedig hétszeresére nőtt.

A NATO és az USA

Értékelése szerint az Egyesült Államok leválasztotta egymásról Oroszországot és Európát, utóbbira hárítva „az anyagi felelősség terhét” Ukrajnáért. „És a mai európai politikusok gyáva és gerinctelen generációja nem tud ennek ellenállni” – fogalmazott.

Arra is kitért, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában, ahová sok ukrán náci távozott a második világháborút követően, külön intézetek dolgoztak Ukrajna témáján. Tétjüket a nacionalistákra tették és hagyták, hogy „a volt nácikból nemzeti hősöket csináljanak”. Azt hangoztatta, hogy Oroszországnak be kellett avatkoznia a konfliktusba – amit szerinte a Nyugat „élvezettel szemlélt” –, hogy megvédje a népet.

Szavai szerint Washington narratívája most az „orosz fenyegetésről” szól, mert attól fél, hogy elveszíti az európai kontinensen a gazdastátuszát, de Oroszország nem készült arra és nem is fog arra készülni, hogy megtámadja az atlanti szövetség országait:

„Mi szükségünk van ezekre a NATO-országokra? Nincs rájuk szükségünk – soha nem volt rájuk szükségünk, most sincs rájuk szükségünk, és a jövőben sem lesz rájuk szükségünk” – fogalmazott az orosz elnök.