Az EU-tagországok külügyminisztereinek hétfői tanácskozását megelőzően, Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva Kuleba közölte, mivel Kijev elvégezte az elvárt feladatokat, a viszonosság elve alapján és a partnerség jegyében azt várja, hogy az EU elismerje az ukrán erőfeszítéseket.

Szavai szerint „pusztító" lenne, ha az EU-tagországok vezetői nem adnának zöld jelzést országának a tagsági tárgyalások megkezdéséhez.

„Nem tudom elképzelni, nem is akarok beszélni arról, hogy milyen pusztító következményekkel jár az, ha az Európai Tanács nem hozza meg ezt a döntést”

– fogalmazott Kuleba, majd hozzátette: ha nem születik pozitív döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, az azt az üzenetet hordozza, hogy az Európai Unió nem tartja be ígéreteit.

Kijelentette: nem támasztják alá tények azt az állítást, ami szerint Ukrajna nem tesz eleget a korrupció elleni fellépést területén (korrupciós gondokról Orbán Viktor is beszélt a közelmúltban). Az Európai Bizottság számos jelentésben közölte, hogy Ukrajna nagy lépéseket tett ezen a területen, ugyanis a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges négy, az Európai Unió részéről megkövetelt törvényt elfogadta. Ennek a „Magyarország által folyamatosan hangoztatott aggodalmakat el kell oszlatnia” – húzta alá.

Kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna megváltoztatta a kisebbségi nyelvhasználatot és oktatást érintő jogszabályait is olyan módon, ahogyan azt Magyarország kívánta. Ezt a tényt tiszteletben kell tartani – húzta alá.

„Nagyon nehéz megérteni tehát, honnan jön Magyarország bővítéssel szembeni ellenállása.

A nemzeti kisebbségeket érintően ugyanis Ukrajna mindazt megtette, amit Magyarország kért. Ha minden feladatunkat elvégeztük, tisztázni kell, miért áll ellen továbbra is Magyarország” – zárta gondolatait az ukrán külügyminiszter.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a találkozóra érkezve aláhúzta: most, amikor Oroszország megsokszorozta Ukrajna elleni támadásait, nem az európai támogatás csökkentésének, hanem növelésének jött el az ideje. A főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Ukrajnának szánt támogatást illetően az „európai egység” erősödni fog.

„A tagállamoknak azt kell áttekinteniük, miként növelhető az uniós támogatás” – fogalmazott.

Noha az orosz légitámadások soha nem látott intenzitásúak, az orosz hadsereg veszteségei is egyre nagyobbak – mondta. Ez az a pillanat, amikor minden képességet fel kell sorakoztatni Ukrajna támogatására - hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője.

Krisjanis Karins lett külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Uniónak a katonai mellett politikai támogatást is nyújtania kell Kijevnek. Utóbbinak azt kell jelentenie, hogy az „Európai Unió teljesen kitárja kapuját”, és megkezdi a csatlakozásról szóló tárgyalásokat Ukrajnával - mondta.

Kijelentette: az ukrajnai támogatás tekintetétben Magyarország álláspontja "kihívást jelent" az EU számára, és aláhúzza az uniós egyhangú döntéshozatalról folytatott diskurzus fontosságát.

„Az Európai Uniótól keletre nincs többé senkiföldje. Az a terület vagy az Európai Unió, vagy az orosz érdekszféra része”

– tette hozzá a lett külügyminiszter.

Elina Valtonen finn külügyminiszter sajnálatosnak nevezte az ukrán támogatásokkal szembeni magyar álláspontot és azt mondta, Kijev végsőkig tartó segítése nem csak a megtámadott ország, hanem az Európai Unió érdeke is.