Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán
Christian Lindner, a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke és kancellárjelöltje az ARD német országos közszolgálati televízió egyik műsorában Berlinben 2021. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Bekeményít a német pénzügyminiszter, nem adna pénzt a rendőröknek a migránsok ellen

A közelmúltban fogadta el a német kormány az illegális bevándorlás szigorítását célzó törvénytervezetet, amelyre hamarosan a Bundestag is áldását adhatja. Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU ugyanis támogatja azt, akárcsak a bevándorlást kezdettől fogva ellenző AfD, amely jelenleg a konzervatívok mögött az ország második legnépszerűbb pártja. A rendőrségre rendkívüli szerep hárul, ehhez azonban mindenekelőtt több pénzt követelnek. A szabad demokrata pénzügyminiszter ezt elutasította.

Az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló kormány tervezete a legnagyobb hangsúlyt az illegális bevándorlók kitoloncolására helyezi. A fő feladat a befogadás feltételeinek szigorítása, illetve a kitoloncolás felgyorsítása.

A végrehajtásban oroszlánrésze lenne a szövetségi, illetve a tartományi rendőri erőknek. Ez indította az országos rendőri szakszervezet elnökét arra, hogy a múlt hét végén a növekvő feladatokra hivatkozva új követelésekkel álljon elő.

Jochen Kopelke egészen konkrétan 100 milliárd eurós pótlólagos pénzügyi támogatásról és további 300 új rendőrségi munkahely biztosításáról beszélt. Mindezt azzal indokolta, hogy

szükség van a különleges pénzügyi alapra az erőforrások, a személyzet és a technológia biztosítása érdekében.

Külön kiemelte az embercsempészek elleni harc fokozásának szükségességét. "Ha mindez megtörténik, akkor jó úton járunk" – fogalmazott a szakszervezeti elnök

A jelek szerint erre azonban még várni kell, a pénzügyminiszter ugyanis elutasította a rendőrségi követelést. Az ARD közszolgálati rádió-és televíziónak nyilatkozva határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kizárja-e a 100 milliárd eurós rendkívüli pénzügyi támogatásra vonatkozó kérés teljesítését. A miniszter mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a biztonsági szervek az elmúlt években már jelentős támogatást kaptak.

A szakszervezet nem sokkal később csalódottságának adott hangot. Jochen Kopelke elnök azzal vádolta a minisztert és az általa vezetett Szabad Demokrata Pártot, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a belbiztonság követelményeivel kapcsolatos realitásokat. Ezzel összefüggésben utalt a követelt pénzügyi támogatás és a személyi állománynövelés elutasítására.

A pénzügyminiszter ugyanakkor a menekültek befogadásának tervezett szigorításával kapcsolatban is takarékosságra intett.

Lindner, a kormányban ugyancsak az FDP-t képviselő Marco Buschmann igazságügyi miniszterrel együtt arra szólított fel, hogy

csökkentsék a befogadásra váró menekülteknek eddig nyújtott, elsősorban pénzügyi támogatásokat.

A két miniszter szerint ezek a juttatások "mágnesként" működnének.

Sőt, a Welt am Sonntag című lapban megjelent közös írásukban azt sem zárták ki, hogy bizonyos feltételek közepette az ilyen jellegű juttatásokat gyakorlatilag "nullára csökkentsék".

A német menekültpolitika keretében kevesebb ösztönzőt kell kínálni az illegális migrációnak - hangoztatta a két miniszter. Ezzel kapcsolatban arra utaltak, a befogadásra váró menekültieknek nyújtott szociális juttatások szintje magasabb, mint más európai uniós tagországokban.

A két liberális miniszter "új reálpolitikát" sürgetett a Németországba irányuló illegális migráció területén. Állást foglaltak amellett, hogy a menedékkérők egyfajta alapellátásban részesüljenek addig, amíg tartózkodási státuszuk jogilag nem tisztázott.

A migráció korlátozása, illetve szigorú ellenőrzése lesz a fő témája annak a küszöbön álló tanácskozásnak, amelyet Olaf Scholz kancellár kezdeményezett a tartományi miniszterelnökökkel.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×