Az amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltató Goldman Sachs 2022 végén készült elemzését dolgozta fel az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is a világ erőviszonyainak áttekintését, a jövő feltérképezését hangsúlyozta a közelmúltban a tihanyi Tranzit Fesztiválon.

Az elemzés alapján 2050-re, majd 2075-re jelentősen átrendeződik a világgazdaság térképe, korábban kisebb jelentőségű államok tűnnek fel a legnagyobb gazdaságok sorában, míg régi nagyhatalmak kerülnek ki a 15 legerősebb gazdaság rangsorából.

Történelmi áttekintés a világ 15 legnagyobb gazdaságáról több mérföldkőnél: 1980-ban, 2000-ben, 2022-ben, valamint a Goldman Sachs előrejelzése alapján 2050-ben és 2075-ben:

Az elmúlt évtizedek egyik fő témája Kína és India kiugró léptékű növekedése volt. Így például 2000 és 2022 között India nyolc helyet ugrott, és az ötödik legnagyobb gazdasággá vált, megelőzve az Egyesült Királyságot és Franciaországot. A Goldman Sachs előrejelzése alapján

2050-re a globális GDP súlya még inkább Ázsia felé tolódik el.

Bár ez részben annak köszönhető, hogy Ázsia felülmúlta a korábbi előrejelzéseket, de annak is, hogy a BRICS-országok alulteljesítenek. (BRICS-csoport 2024-ig a következő tagokból áll: Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.) Utóbbi megállapítás arra utal, hogy a feltörekvő piacok közül Indonézia 2050-re a negyedik legnagyobb gazdasággá válhat, megelőzve két BRICS-országot, Brazíliát és Oroszországot. Indonézia a világ legnagyobb szigetcsoport-állama, és már jelenleg is a negyedik legnagyobb népességű ország, 277 millió fős lakossággal.

A tendenciákat tovább vetítve 2075-re, egy drasztikusan eltérő világrend tárul fel, amelyben

két afrikai és egy újabb ázsiai ország, Nigéria, Egyiptom és Pakisztán betör a top 10-be.

Ezeknek a becsléseknek a legfontosabb háttere a gyors népességnövekedés, amely mindhárom nemzetben hatalmas munkaerőt eredményez. Eközben az európai gazdaságok egyre lejjebb csúsznak a rangsorban. Németország, amely egykor a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt, a kilencedik helyre kerülhet, Brazília után.

A forgatókönyv szerint Kína, India és az Egyesült Államok várhatóan hasonló nagyságrendű GDP-vel rendelkezik 2075-re, ami hasonló gazdasági erőre utal. Ugyanakkor a sorrend átalakul, 2050-re már Kína lesz a legnagyobb gazdaság, míg 2075-re már India is megelőzheti az Egyesült Államokat. Így messzemenő következményekkel jár, hogy e nemzetek miként viszonyulnak egymáshoz, és ennek megfelelően hogyan alakul a globális tájkép.

A világ gazdasági súlypontjának Goldman Sachs szerinti átrendeződését mutatja be ez az illusztráció:

Kelet-Közép-Európa (és benne Magyarország) gazdasági súlya a Goldman Sachs részletes előrejelzése 1,6-2,0 százalék között mozog 2010 és 2075 között.

A csúcspont a 2040 és 2060 közötti időszak lehet 2,0 százalék körüli súllyal a világ GDP-jében, ezután kisebb mérséklődés következhet be. Utóbbi háttere nem a régió gazdasági lemaradása, hanem inkább más térségek népességének Európát lényegesen meghaladó növekedése.

Összességében azt látszik az elemzésben, hogy a 2000-es évtized óta, amikor térségünk a világ GDP-jének mindössze 1 százalékát adta, régiónk folyamatosan erősödik. Kelet-Közép-Európa gazdasági súlyának növekedése a következő évtizedekben azzal együtt is folytatódhat, hogy Európa folyamatosan visszaszorul más régiókkal szemben. (Orbán Viktor valójában 2022 augusztusában a Tranzit fesztiválon elmondott beszédében a Goldman Sachs előrejelzéséhez hasonlóan értékelte a térség mozgásterét a nemzetközi versenyben és az elkövetkező évtizedekben.)

Nehéz hosszú távú becsléseket felállítani

A Goldman Sachs listáján szereplő országok közül jelenleg még több is fejlődő gazdaságnak számít, így többek között a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Pakisztán, Egyiptom, Nigéria, Mexikó vagy Brazília számos társadalmi és gazdasági problémával szembesülnek.

Így például az élre sorolt Egyiptom az élelmiszerellátás, aszályos időjárás és túlnépesedés miatt szembesül belső feszültségekkel. Nigéria hasonló helyzetben van, amely problémákat még vallási és etnikai ellentétek is tetéznek.

Kínában a társadalmi polarizáció, a nyugati és a keleti országrész közötti jelentős fejlettségi különbségek is árnyalják az összképet.

Európa tekintetében is érdemes látni, hogy különböző előrejelzések és forgatókönyvek léteznek egyidejűleg. Így például

a V4-ek (visegrádi országok) fejlődéséről és közép- és kelet-európai szerepéről is különböző előrejelzések vannak.

Az Oeconomus megjegyzi: a magyar döntéshozók arra törekszenek, hogy a jövőben a térség Európa egyik meghatározó régiójává váljon, amelynek alapja, hogy térségünk az elmúlt évtizedekben az unió a leggyorsabban fejlődő régiójává vált.