1956-ban Magyarországra, tizenkét évvel később pedig Csehszlovákiába vonultak be a szovjet haderő csapatai, miután szovjetellenes tüntetések zajlottak az országokban.

Vlagyimir Putyin most azt mondta, hogy ez hibás döntés volt,

nem szabadott volna így reagálnia Moszkvának

– írja a Reuters, amit a Portfolio szemlézett.

Mindkét esetben fegyverrel verték le a szovjet katonák a megmozdulásokat. A kijelentéssel Vlagyimir Putyin egy újságírói kérdésre reagált. Azt akarták tőle tudni, hogy a forradalmak leverése miatt „gyarmatosító országnak tekinti-e a Szovjetuniót”.

„Külpolitikailag nem helyes olyasmit tenni, ami sérti más népek érdekeit”

– fogalmazott az orosz elnök, aki 2022-ben hatalmas inváziót indított Ukrajna ellen, ami a mai napig is tart. Hozzátette, hogy szerinte az Egyesült Államok ma ugyanazokat a hibákat követi el, mint korábban a Szovjetunió. Szerinte Washingtonnak „nincsenek barátai, csak érdekei”.

1956 kérdése néhány hete forró téma volt Budapest és Moszkva viszonylatában. A magyar sajtóban olyan hírek jelentek meg, melyek szerint egy új, orosz állami oktatásban megjelenő orosz történelemkönyv fasiszta forradalomnak titulálja az október 23-ai eseményeket és legitimálja annak leverését. Később a budapesti orosz nagykövetség közleményt adott ki, melyben azt írják, hogy ez csak egy tervezet volt és a végleges változatba ilyen kijelentések nem kerülnek be.

Azt nem tudni, ezzel a konkrét üggyel összefüggésben van-e Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentése – jegyzi meg a gazdasági portál.