Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Párizs, 2017. szeptember 14.Az olimpiai ötkarika a párizsi Trocadero téren, az Eiffel-torony előtt 2017. szeptember 14-én, miután az előző nap bejelentették, hogy Párizs nyerte el a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Emmanuel Macron: szó nem lehet orosz zászlóról az olimpián

Franciaország elnöke az orosz sportolók indulásáról is beszélt egy lapinterjúban.

Az államelnök a L'Equipe című napilapnak nyilatkozott az orosz sportolók esetleges szereplésének kérdéséről, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint nemzetközi konszenzus van arról, hogy ne lehessen orosz zászló a játékokon. Ugyanakkor arról, hogy Oroszország sportolói indulhatnak-e az olimpián, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak kell döntenie.

„Természetesen nem lehet orosz zászló a párizsi olimpián, ebben komoly egyetértés van, mert Oroszországot nem látjuk szívesen, amikor háborús bűnöket követ el és gyerekeket deportál” – idézte a lap Macront. „Az igazi kérdés az, és ebben az olimpiai bizottságnak kell határoznia, hogy mennyi indulási jogot ad az orosz sportolóknak. Azt gondolom, hogy

ezt a kérdést nem szabad átpolitizálni.”

Emmanuel Macron mindehhez hozzátette, hogy a NOB-nak az ukránokat is meg kell hívniuk a témáról szóló tárgyalásokra.

A NOB tavaly február 28-án azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy akadályozzák meg az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország és a konfliktusban őt támogató Fehéroroszország sportolóinak a nemzetközi versenyeken való részvételét. Idén márciusban a NOB végrehajtó bizottsága viszont azt indítványozta, hogy az orosz és fehérorosz sportolókat semleges státuszban engedjék vissza a sport világába, méghozzá csak azokat, akik nyilvánosan nem támogatták az ukrajnai háborút, és nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy a nemzetbiztonsági szervekkel.

Ukrajna ugyanakkor azt követeli, hogy az olimpián egyáltalán ne szerepelhessenek oroszok és fehéroroszok, Thomas Bach NOB-elnök azonban nemrég kijelentette, lehetetlen teljesíteni az ukránok ez irányú kérését. Közölte, nem szigetelhetik el a világsportot az oroszoktól és a fehéroroszoktól, az ugyanis is sértené az emberi jogokat és az Olimpiai Chartát. Bach ugyanakkor azt is elmondta, hogy az erről szóló végleges döntés nem születik meg néhány napon belül.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×