Orbán Viktor magyar miniszterelnök az amerikai Tucker Carlsonnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy úgy lehetne leggyorsabban lezárni az orosz–ukrán háborút, ha a Nyugat beszüntetné Ukrajna anyagi támogatását és leállítaná a fegyverszállításokat. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője erre úgy reagált, hogy ők nem tudják, hogy megy ez Magyarországon, de Ukrajna nem kereskedik sem a területeivel, sem a szuverenitásával.

Az ukrán kijelentésekkel kapcsolatban Íjgyártó István, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója arról beszélt az InfoRádióban, hogy az ukrán nyilatkozók olyan mondatokra reagálnak, amelyek egyáltalán nem hangzottak el a magyar miniszterelnök interjújában.

"Az ukrán külügyminisztérium szóvivője pontosan nem tudom, hogy mire reagált, hiszen emlékeim szerint nem hangzottak el ezek a kijelentések Magyarország miniszterelnöke szájából. Általában jellemző is a szóvivő úrra, hogy egy kicsit erősebben fogalmaz, nem ez az első alkalom, hogy a magyar politikát, a magyar magatartást kommentálta eléggé heves módon. Ez illeszkedik sajnos abba a tendenciába, hogy Kijevben időnként tendenciózusan félreértik a magyar megnyilvánulásokat" – mondta el a külpolitikai szakértő.

Íjgyártó István arról is beszélt, hogy szerinte egyetlen meglepő, újdonságnak számító dolgot sem mondott Orbán Viktor az interjúban az orosz–ukrán katonai konfliktussal kapcsolatban. Ami elhangzott, az már jó ideje és következetesen ugyanaz a magyar álláspont és magatartás az ügyben.

Az ukrán–magyar kapcsolatokról szólva a volt kijevi magyar nagykövet hangsúlyozta, hogy a jelenlegi állapot a 2017 óta folyamatosan romló viszony következtében alakult ki.

"2017 óta Ukrajna aktívan elkezdett jogfosztó magatartást tanúsítani a kisebbségek irányába, beleértve a kárpátaljai magyar közösséget is.

Ezt a magyar kormány és Magyarország folyamatosan szóvá tette, illetve megpróbálta ezt a tendenciát megfordítani. Ukrajna azonban nem feltétlenül reagált erre pozitívan, és átterelte ezt a vitát politikai síkra ahelyett, hogy megoldotta volna a jogi keretek felülvizsgálatával. A háború kitörése után Magyarország félretette átmenetileg ezeket a kisebbségi problémákat, és azt mondta, hogy Ukrajna támogatása ebben a helyzetben mindennél előbbre való. Az ukrán vezetés reakciója erre viszont sajnos az volt, hogy tavaly decemberben elfogadott egy olyan kisebbségi törvényt, amely bebetonozta mind az oktatás, mind pedig a nyelvhasználat terén a kisebbségeket sújtó korlátozásokat. Ez mindenféleképpen nagyon negatív üzenet volt. Erre válaszul pedig már nemcsak Magyarország, hanem Románia és az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság is súlyos kritikákat fogalmazott meg" – fejtette ki a külügyi szakember.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója ugyanakkor kiemelte azt is, hogy Kijevnek a magyar kisebbséggel szemben megtett jogfosztó lépései ellenére Budapest az ukrajnai háború kitörése óta soha semmilyen akadályt nem gördített az ukrán törekvésekkel szemben.