Donald Trump bejelentette, hogy csütörtökön Atlantába megy, hogy letartóztassák. Ezt – mint az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika-kutató Intézetének tudományos munkatársa hangsúlyozta – augusztus 25-ig mindenképpen meg kellett tennie.

"A negyedik vádemelés Georgia államban egyértelműen kimondja, hogy a vádlottnak és 15 másik embernek lehetősége van, hogy önként feladja magát az ügyészségen aznap délig. Eleget kell tennie ennek a követelménynek" – emelte ki az Amerika-szakértő.

Donald Trumpot tehát letartóztatják, de elvileg az is lehet, hogy "leteszi az óvadékot, és megy tovább". Ezzel kapcsolatban a kutató emlékeztetett, a legelső alkalommal, amikor New Yorkban letartóztatták, az nagy visszhangot kapott, mert ilyen nem történt volt amerikai elnökkel korábban.

"Most elképzelhető, hogy

bűnügyi nyilvántartásba is veszik, lefényképezik,

ám ez teljesen indokolatlan, mert csak akkor szokták, ha van esély arra, hogy később keresni kell... Most arról sem beszélnek, hogy esetleg megbilincselik; igazából az a kérdés, hogy valóban leadja az óvadékot, és szabadon távozhat-e, mert vannak, akik úgy vélekednek, hogy az ügyészség nem engedi az óvadékot letenni, mert szabadlábon fennáll a bűnismétlés veszélye, illetve hogy nyomást helyez a többi vádlottra. Kérdés az is, hogy cél-e, hogy a többi vádlott Trump ellen valljon" – fejtegette.

Az óvadéki megállapodásnak van egy olyan része, amely alapján Donald Trump nem kommunikál a georgiai választási eredmények meghamisításával kapcsolatos vádra. Hogy ezt továbbra is betartja-e, arról Csizmazia Gábor azt mondta: valószínűleg igen.

"Hétfőre ígért egy sajtónyilatkozatot, egy 100 oldalas dokumentum bemutatását vetítette előre, ami az ő igazát mutatja be. A sajtótájékoztatót az utolsó napokban lefújták, valószínűleg nincs a kezébe ilyen egyértelmű bizonyíték, hiszen akkor előállt volna vele az elmúlt két évben" – mutatott rá.

A Trump elleni vádemelések alapeleme, hogy tévinformációkat terjesztett a választásokkal kapcsolatban:

1. elhunyt emberek szavaztak a demokratákra
2. a másik oldal elcsalta a választást.

"Ahhoz, hogy ezt bizonyítani tudja a vád, igazolnia kell azt is, hogy Donald Trump tisztában volt azzal, hogy elveszítette a választást, és ennek ellenére terjesztette ezeket a híreket. Elemzők szerint azért valószínű, hogy erről Donald Trump mégis beszélni fog, hogy ezzel mutassa azt, hogy ő őszintén azt gondolta, ezt a választást megnyerte. Amikor ő azt mondja, hogy a másik fél csalt, akkor nem arra gondolt, hogy álhíreket terjeszt, hanem hogy van egy ilyen szubjektív meggyőződése. Elképzelhető, hogy ilyenekkel találkozunk, nem lenne meglepő, Hillary Clinton a mai napig azt állítja, hogy elcsalták a 2016-os választást, amiről hírszerzők egyébként tudnak is" – mondta Csizmazia Gábor.

Az első vádemelésről felidézte még, az "semmi" volt, csak éppen történelmi kérdés volt. A második vádemelés már komolyabb, amikor a vád szerint Donald Trump "hazavitt" fontos iratokat, "szövetségi bűncselekményről lehet szó", de ilyen súlyú cselekmények Hillary Clinton és Mike Pence hivatali ideje alatt is történtek, mint utóbb kiderült, sőt Joe Biden is vitt haza alelnökként papírokat, bár később átadta őket.

"Ami Donald Trumpnál problémát jelent, hogy közben előkerült nyáron először egy leirat, majd egy hangfelvétel, amelyen az elnök azt mondja egy munkatársának, hogy van egy Irán megtámadásáról szóló dokumentum, amelyet fel kellett volna oldania a titkosítás alól, amikor elnök volt.

Az a probléma, hogy egy hivatalban volt elnök egy illetéktelen személynek mutat egy ilyen minősített dokumentumot, másrészt pedig elmondja, hogy nem titkosított dokumentumokat"

– részletezte Csizmazia Gábor. "Hangfelvétel van arról, hogy bűncselekményt követett el. Egy érve lehet, hogy ha ez így van, akkor Hillary Clinton is bűncselekményt követett el korábban, és akkor fennáll a kettős mérce."