Továbbra is várat magára Svédország NATO-csatlakozásának török ratifikációja. Ennek okairól írt elemzést Pénzváltó Nikolett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője.

"Ez a történet már több mint egy éve húzódik, tavaly májusban nyújtotta be Svédország a csatlakozási kérelmet. Akkor született is egy megállapodás Törökország, Svédország és Finnország között, amelynek két központi eleme volt, Törökország szerette volna, ha Svédország eltörli a korábban bevezetett fegyverembargót, és szigorúbb, terrorizmus elleni fellépést várt" – sorolta a kutató.

Utóbbi téren számos svéd lépés történt az elmúlt időszakban, de Törökország továbbra sem maradéktalanul elégedett, ami továbbra is az egyik fő konfliktusforrás.

"Svédország szigorította a terrorizmusellenes törvényét, megvizsgálva azokat a török kéréseket, amelyek szerették volna, ha Svédország kiad néhány török állampolgárt, akire Törökország terroristaként tekint. Ugyanakkor ezen a téren még mindig nem közeledtek túlságosan az álláspontok. A probléma az, hogy

Törökország terroristának tekint olyan csoportokat és személyeket, akiket Svédország nem"

– részletezte Pénzváltó Nikolett.

Egyértelműen úgy látja, hogy sokkal többre ebben a kérdésben Ankara nem számíthat Stockholmtól, de ennek tudatában is van. Így is történtek lépések: nem sokkal a vilniusi NATO-csúcs előtt, július elején egy olyan török állampolgárt tartóztattak le, aki ellen az volt a vád, hogy a kurdisztáni munkáspártnak gyűjtött pénzügyi támogatást. Tovább nehezítette a kapcsolatokat, hogy Svédországban olyan tüntetések zajlottak, amelyeken Korán-égetés történt, nem is egyszer.

"Törökországban ezt gyűlölet-bűncselekményként értékelik, muszlimok elleni uszításként, míg Svédország szerint ez belefér a szólásszabadságba" – foglalta össze.

Törökország közben F16-os vadászgépeket venne az Egyesült Államoktól. Hogy a több "egyidejű késésnek" van-e egymáshoz köze, arról a kutató azt mondta, nem lehet kristálytisztán látni: "Sokan gondolják, hogy Törökország így próbál nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra, és a svéd csatlakozás késleltetésével szeretne ilyen vadászgépekhez jutni, ugyanakkor ez nem olyan egyértelmű, legfőképp azért, mert nem az ügyet már 2021 óta támogató Fehér Házat kell meggyőzni a tranzakcióról, hanem a törvényhozást, vagyis a kongresszust."

A nyugati aggályok között kiemelte, hogy Törökország nemrégiben orosz F400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolt, emiatt amerikai szankciók is érvényben vannak Törökországgal szemben, illetve a Szíria-politikát is nehezményezik, ugyanígy a görög területen történt török fellépés sem "fér bele" feltétlenül a tengerentúlon; "zajlanak a tárgyalások, azonban a kongresszusnál további lépéseket várnak a törököktől, például azt, hogy Ankara nem használja a gépeket a görög légtér megsértésére".

Ahhoz, hogy októberig – a vilniusi döntés szellemében – megszülessen a török bólintás a svéd csatlakozásra, a kutató szerint az kell, hogy ne legyenek incidensek a két ország között, például Korán-égetés.