Július végén leváltották Csin Kang kínai külügyminisztert, akinek utódja Vang Ji külügyi államtanácsos, a tárca korábbi vezetője lett. A menesztett politikust június óta nem látták nyilvános eseményen, ráadásul törölték a rá vonatkozó információkat, oldalakat a külügyminisztérium honlapjáról. Nem sokkal később a kínai hadsereg nukleáris rakétaerőinek két, szintén hónapok óta nem látott tábornokát mozdították el.

Salát Gergely sinológus ezekkel kapcsolatban az InfoRádióban rámutatott: a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg titkosan működik, így nincs érdemi információ arról, mi indokolta a mostani tisztogatásokat. Ugyanakkor ilyen cserék, leváltások sűrűn történnek a távol-keleti országban, ahol állandósultak a politikai harcok, újabb és újabb riválisok jelennek meg a felső vezetésben.

A mostanihoz hasonló tisztogatásokat Kínában általában három tényező generálja:

• valamilyen szakmai hibát követtek el az érintettek;
• korrupciós ügyek gyanúja vagy ténye;
• kétségek merülnek fel a politikai lojalitással kapcsolatban.

Kínában általában ha egy fontos pozíciót betöltő személlyel szemben politikai problémák merülnek fel, akkor is legtöbbször valamilyen korrupciós vádak alapján távolítják el az illetőt. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint

a most menesztett vezetőkkel jó eséllyel az történik majd, hogy egy idő után bejelentik, börtönbe kerültek.

Kínában jelenleg haderőreform és nukleáris stratégiaváltás zajlik, ami Hszi Csin-ping regnálása alatt jelentősen felgyorsult. A középpontban a hadsereg, azon belül is főként a flotta, a légierő és a rakétaerők modernizációja áll, tehát technikai és szervezeti korszerűsítés történik, új és jobb hajókat, repülőgépeket és rakétákat fejlesztenek ki. Az újítások a nukleáris erőkre is kiterjednek, ugyanis bár Kína atomhatalom, ennek ellenére kevés atombombával rendelkezik, körülbelül 200-300-zal, míg az Egyesült Államok vagy Oroszország nagyjából hatezerrel.

Kína az első bevetés kizárásának doktrínáját alkalmazza, vagyis azt ígéri, soha nem fog egy háborúban elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni.

„Nekik arra kellenek az atomfegyverek, hogy elriasszák a riválisokat, nehogy ellene atomfegyvert vessenek be”

– fogalmazott Salát Gergely.

Az említett doktrínát hivatalosan nem változtatták meg, azonban néhány évvel ezelőtt bejelentették a kínai vezetők, hogy növelni akarják az atomtöltetek számát, amikor akkor még 300 volt. A világban élesedik a helyzet, így az elrettentéshez már jóval több fegyverre van szükség, ezért indultak el az ázsiai országban a nukleáris robbanófejeket, az atombombákat és az ezeket célba juttatni képes rakétákat érintő fejlesztések. Ebben a folyamatban a politikai vezetésnek lojális katonai vezetőkre van szüksége, Salát Gergely véleménye szerint ez is szerepet játszhatott a mostani tisztogatásban.

Azt viszont kizárta, hogy a kínai fejlesztéseknek bármilyen közük lenne az orosz-ukrán háborúhoz, ami a távol-keleti ország számára egy több ezer kilométeres távolságban zajló, lokális konfliktus.

„Nem maga az orosz-ukrán háború fontos Kína számára, hanem az, amit jelez, vagyis, hogy a világrend kezd megbomlani.”

A sinológus szerint ugyanis az eddig az Egyesült Államok dominálta, egypólusú világrend változásokon megy keresztül és egy „rendkívül változékony, kiszámíthatatlan, viharos időszak kellős közepén vagyunk”. Ilyen bizonytalan nemzetközi környezetben pedig erős politikai vezetésre és erős hadseregre van szükség. A Kínai Kommunista Párt tanult a történelemből, ezért hosszú évek óta totális kontrollt gyakorol a párt a hadsereg felett (ami a szakértő szerint egyébként nem könnyű, mert a hadsereg Kínában külön világnak számít és próbál időnként önálló hatalmi tényező lenni). Ezért ha a modernizáció, a fejlesztések alatt kétség támad valamelyik kínai tábornok lojalitását illetően, akkor annak a katonai vezetőnek mennie kell.

Salát Gergely kiemelte, hogy bár úgy tűnik, az Egyesült Államok az Ukrajnában zajló harcok, a különböző fegyverszállítások, segítségek és erőforrás-átcsoportosítások miatt Oroszországgal van elfoglalva, nekik továbbra is Kína a fő rivális minden téren.

„Az Ukrajnában zajló háború eltörpül a kínai-amerikai potenciális konfliktushoz képest.

Ezt természetesen a kínaiak is tudják, ezért nem látom azt, hogy megkönnyebbültek volna, amiért az amerikaiak most az ukránokkal és az oroszokkal vannak elfoglalva. Inkább azt érzik, folyamatosan tesztelgeti, kóstolgatja őket az Egyesült Államok a Tajvani-szoros környékén zajló események miatt” – mondta az InfoRádióban a térség szakértője.

Az elmúlt egy évben két találkozó is volt az amerikai képviselőházi elnök és a tajvani elnök között, az amerikai hadihajók pedig rendszeresen Tajvan környékén járőröznek, ahol többször is megközelítették egymást az amerikai és a kínai hadihajók. Ezen történéseket látva a sinológus nem gondolja, hogy a kínaiak azt éreznék, az amerikaiak figyelme másfelé fordult volna.