Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pexels.com

Közúti gyilkosság: egy, a magyar autósokat érintő szigorítás sem kizárt

Franciaországban egy nagy felháborodást követő közúti baleset után változtatnak a büntető törvénykönyvön. A szakminiszter bejelentése szerint bevezetik a közúti gyilkosság fogalmát. A részletekről és a változtatás okairól Borbély Zoltán ügyvédet, közlekedési szakjogászt kérdeztük.

Az, hogy változik-e a büntetési tétel, még nem ismert, de az már biztos, hogy Franciaországban közúti gyilkosságnak fogják nevezni azt a cselekményt, ha valaki ittasan vagy drogos állapotban okoz halálos baleset – mondta Borbély Zoltán ügyvéd.

Az ügy előzménye, hogy egy ismert francia, egyébként kokainfüggő humorista balesetet okozott, amiben egy édesapa és hatéves fia, valamint egy várandós nő sérült meg. A nőnél császármetszést kellett végrehajtani, a magzat azonban nem élet túl a szerencsétlenséget. Ennek az ügynek a hatására szólalt meg a politika, illetve jelentette be minap Élisabeth Borne francia miniszterelnök, hogy a korábban gondatlanságból elkövetett emberölés helyett közúti gyilkosság lesz a megnevezése a francia büntető törvénykönyvben az ilyen cselekménynek. Előbbi büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, mellette több tízezer eurós bírsággal – tette hozzá a közlekedési szakjogász, megjegyezve: bizonyos esetekben tíz év a maximum, és magasabb is a pénzbüntetés is.

A szakember jelezte: Magyarországon 1998 után került be a Btk.-ba a bódult állapotban elkövetett járművezetés és az ezzel kapcsolatos esetleges sérülés vagy halál okozásának fogalma. Itthon az ittas járművezetéshez egyébként már elegendő a 0,25 milligramm/liter légalkoholszint, illetve a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentráció fölötti alkoholmennyiség.

A bódult állapotban elkövetett járművezetés bizonyos tekintetben a szándékos cselekmények sorsát osztja, hiszen az önhibából eredő ittasságot/bódultságot nem lehet gondatlanul elkövetni, ami már nem vétségnek, hanem bűntettnek minősül. Vagyis,

ha valaki halált okozó ittas (vagy bódult) járművezetés bűntettét valósítja meg, az szándékos bűncselekménynek minősül, és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Németországban nemrégiben született bírósági ítélet egy emberölési ügyben, ahol egy gyorsulási verseny során 170 km/órával rohantak bele egy nyugdíjas által vezetett terepjáróba, az idős sofőrnek esélye sem volt a túlélésre. Az ügyben a német büntetőbíróság végül életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki, szándékos emberölésnek minősítve az esetet. Borbély Zoltán megjegyezte, a német jogban az illegális gyorsulás önmagában is bűncselekmény.

Azzal kapcsolatban, hogy idehaza milyen változtatások kerülhetnek napirendre, a közlekedési szakjogász azt mondta, egyedül azt tudja elképzelni, hogy az extrém sebességtúllépés valamilyen veszélyetetés tényállását fogja majd megvalósítani, ami pillanatnyilag még nem így van.

Magyarországon mondjuk a 170 km/órás haladás nem jelent veszélyeztetést,

legfeljebb a köznapi értelemben, és csak akkor valósul meg a közúti veszélyeztetés, ha a veszélyre a szándékosság is kiterjed. Vagyis, ha valaki szándékosan akar valakit veszélyeztetni, ebben az esetben beszélünk halált okozó közúti veszélyeztetésről, ami öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – magyarázta.

Hozzátette: Major Róbert rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője régóta arra hívja fel a figyelmet, hogy az extrém – három-négyszeres – vagy adott esetben a 150 km/óra fölötti sebességtúllépés a városban önmagában távoli veszélyt hoz létre, még ha a konkrét veszélyre a szándék nem is irányul. Ettől függetlenül Borbély Zoltán szerint a magyar Btk. kellően szigorú.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×