Elemzők szerint mindez magyarázza, hogy a harmincegy tagú szövetség vezetőjének számító Egyesült Álllamok elnöke "rendkívüli sebességre" kapcsolt. Joe Biden a hét végén sorra hozott olyan döntéseket, amelyek a jövőt illetően egyrészt irányadók voltak, másrészt meg is osztották a szövetséget. Ez utóbbiak közül elsősorban az a washingtoni bejelentés emelkedik ki, amely szerint az Egyesült Államok kész Ukrajnát különösen pusztító erejű, úgynevezett kazettás bombákkal is támogatni.

Szakértők szerint ez aligha járul hozzá a több mint ötszáz napja tartó háború befejezéséhez, különös tekintettel Oroszország várható reagálására. Moszkva szintén rendelkezik ilyen fegyverekkel, és válaszként aligha habozna majd azok bevetésével.

Az amerikai elnök azt ugyanakkor kizárta, hogy a vilniusi csúcs döntést hozna Ukrajna esetleges csatlakozásáról. Biden egyértelműen leszögezte, hogy Kijev nem érett a NATO-tagságra, ezért Vilniusban csakis a támogatás különböző formáiról lehet szó.

A Fehér Ház vezetője ugyanakkor bejelentette, hogy országa kész Ukrajna számára olyan biztonsági garanciát adni, amellyel amerikai részről évtizedek óta Izrael rendelkezik. Noha Washington és Tel-Avív kapcsolatai jelenleg nem felhőtlenek, Izrael támaszkodhat Washington úgynevezett védőhatalmi szerepvállalására. Az Egyesült Államok évente 3,8 milliárd dollárral támogatja Izraelt. A támogatás jelentős része a rakétaelhárítást, valamint a haditechnika fejlesztését szolgálja. Ehhez hasonlót szánna Biden Kijevnek is.

A CNN-nek nyilatkozva Biden ugyanakkor kijelentette, hogy ez csak fegyverszünet, illetve egy békemegállapodás nyomán lehetséges.

Hivatalosan meg nem erősített, diplomáciai forrásokból származó információk szerint ugyancsak washingtoni kezdeményezés az az állítólagosan már megszületett előzetes megállapodás, amelynek értelmében a tagállamok vállalnák, hogy

a rendkívüli válsághelyzetek miatt a jövőben évente a bruttó hazai termék (GDP) két százalékával növelnék katonai kiadásaikat.

Mindez aligha tűnik könnyű feladatnak annak fényében, hogy a tagországok többsége egyelőre még messze van a 2014-es vállalás teljesítésétől. Ez tűzte ki célul, hogy katonai-védelmi költségvetésük 2024-re eléri a GDP két százalékát (Magyarország várhatóan már idén teljesíti ezt a kitételt).

Megfigyelők szerint Biden mellett a vilniusi csúcs másik főszereplője Törökország elnöke. Recep Tayyip Erdogan némi meglepetést keltett hét végi nyilatkozatával, amelyben hangsúlyozta, hogy Ukrajna megérdemli a NATO-tagságot. Erdogan hosszabb ideje blokkolja Svédoszág NATO-csatlakozását arra hivatkozva, hogy Stockholm nem lép fel kellő eréllyel a törökellenes tüntetéseket szervező Kurdisztán Munkáspárt ellen, és támogatja a szíriai kurd szervezeteket is.

Azt az általános feltételezést azonban a török elnök "rendszeresen" elutasítja, hogy összekapcsolná Ankara amerikai F-16- os korszerű vadászgépekkel történő támogatását Svédország NATO-csatlakozásának támogatásával.

Ám ezen a téren "olvadt a jég". Erdogan a csúcs előtti napon tárgyalásokat folytatott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, illetve Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Ennek eredményeképpen a török elnök beleegyezett, hogy

haladéktalanul továbbítja a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet a török parlamentnek.

A berlini Die Tageszeitung (TAZ) című lap által idézett elemzők szerint a "kurd kifogás" csupán másodlagos. Erdogan fő célja ugyanis nem a svéd magatartás befolyásolása, hanem annak elérése, hogy nagyobb tekintélyre tegyen szert a tagországok körében. Az újság szerint a török elnök magatartása mögött "hideg számítások" húzódnak meg. A gyors svéd csatlakozás lehetőségével kapcsolatos játszma valójában "stratégiai lehetőség" Erdogan számára országa NATO-szerepvállalásának felértékelésére. Emellett a török elnök feltételként szabta, hogy

újítsák fel az uniós csatlakozás évek óta megrekedt folyamatát.

Lapok szerint Erdogan "svédpolitikájával" mindenekelőtt az Egyesült Államokat igyekszik meggyőzni arról, hogy Törökország nélkülözhetetlenül fontos "játékos" a NATO-ban, és állítólag tőle vár jelzést (valamint kedvező híreket például az F-16-osok vásárlásáról).