Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Leopárd 2 tank. Ukraine Battle Map
Nyitókép: Ukraine Battle Map

Ukrán katonák panaszkodnak – ezért akadt el az ellentámadás

Elakadt az Azovi-tenger felé haladó ukrán ellentámadás. A The Wall Street Journak többek között ukrán katonák megkérdezésével járt utána, mik a legnagyobb problémák.

Az egyik legnagyobb gond, hogy az orosz védelem jól beásta magát a déli területeken: komplett lövészárokrendszereket, tankcsapdákat, aknamezőket, bunkereket és más fizikai akadályokat telepítettek akár 25 kilométer mélyen – derül ki a Portfolio cikkéből. A lövészárkokat egyes helyeken betonnal erősítették meg, valamint földdel befedett fatetőket tettek rájuk, minek köszönhetően úgy beolvadnak környezetükbe, hogy az ukrán drónok sem fedezik fel őket.

Egy ukrán parancsnok szerint lehetetlen teljesen megsemmisíteni az ilyen jól megerősített pozíciókat, mivel hiány van tankokban és más páncélozott járművekben, de nem elegendő Ukrajna tűzereje és a légifölénye sem. Míg Ukrajnának többnyire csak régi szovjet gyártmányú helikopterei és vadászgépei vannak, az oroszok modern Szuhoj vadászgépeket és Ka-52-es helikoptereket tudnak bevetni.

A lőszerhiány miatt az ukrán erők általában csak akkor hajtanak végre tüzérségi támadásokat, ha drónokkal megerősítették, hol vannak az orosz pozíciók.

Az ukrán katonák szerint a páncélozott járművek hiánya szintén lassítja az ukrán támadást. Ha több ilyen eszközük lenne, több gyalogost tudnának vinni a szárnyakra. A nyugati páncélosok az ellentámadás kezdetén súlyos veszteségeket szenvedtek, Leopard tankokat azóta nem is lehetett látni a fronton.

Az ukránok helyzetét az is nehezíti, hogy az oroszok több magasan fekvő pontot tartanak ellenőrzésük alatt az alapvetően sík vidéken. Ezekről könnyebben észreveszik az ukrán csapatokat, és ezeket a pontokat nehezebb is bevenni. Az egyik ukrán parancsnok arra is panaszkodott, hogy nincs megfelelő légvédelme a csapatoknak.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×