A kiadatások Törökország egyik fő követelése a skandináv ország NATO-csatlakozásának jóváhagyásához.

A svéd igazságügyi minisztérium közölte, hogy hozzájárul Omer Altun 29 éves török állampolgár kiadatásához, miután egy török bíróság tavaly 15 évi börtönre ítélte őt egy olyan bűncselekmény elkövetéséért, amely "Svédországban csalásnak felel meg".

A kiadatáshoz azzal a feltétellel járultak hozzá, hogy Omer Altun ügyét újratárgyalják törökoroszági visszatérése után.

Az 51 éves, svéd állampolgárságú Mehmet Zakir Karayel kiadatását, akit Ankara azzal vádol, hogy egy "fegyveres terrorszervezet tagja", a svéd kormány elutasította. Az igazságügyi minisztérium indoklása szerint ugyanis a hazai törvények alapján "svéd állampolgár nem adható ki" külföldi országnak.

Stockholm legkevesebb két török állampolgárt adott ki Ankarának az elmúlt évben, és több másik kiadatási kérelmet elutasított. Ez utóbbiak között volt a Zaman című napilap volt főszerkesztője is, akit

Törökország azzal vádol, hogy köze volt a Recep Tayyip Erdogan török elnök elleni 2016. évi államcsínykísérlethez.

Az ukrajnai orosz invázió után Svédország és Finnország - több évtizedes semlegességével felhagyva - kérte csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. Több hónapi késés után Ankara márciusban ratifikálta Finnország csatlakozását, Helsinki a héten lett a védelmi szövetség teljes jogú tagja.