Infostart.hu
eur:
375.67
usd:
318.01
bux:
127373.77
2026. február 26. csütörtök Edina
Megsemmisített orosz tankok Ukrajnában. Forrás:Twitter/Ukraine Weapons Tracker
Nyitókép: Forrás:Twitter/Ukraine Weapons Tracker

Az ukránok sorra felrobbantják az elfogott orosz tankokat – itt vannak az okok

A közösségi médiában egyre több olyan fénykép és videó jelenik meg, amelyen zsákmányolt orosz haditechnikát semmisítenek meg az ukránok.

Számtalan oka lehet annak, hogy egy harckocsi vagy lövészpáncélos személyzete elhagyja a járművét. A legkézenfekvőbb az, hogy a páncélos találatot kapott, mozgásképtelenné vált, vagy a fegyverzete mondta fel a szolgálatot. Ha a személyzet épségben megúszta a támadást, akkor dönthet, hogy gyalogosan harcol tovább vagy visszavonul.

A másik ok – és ez gyakran előfordul az ukrajnai háborúban –, hogy kifogy az üzemanyag vagy a lőszer. Már a háború első napjaiban kudarcot vallott az orosz hadtápszolgálat, és ez a harcok elhúzódásával sem változott sokat, ha mégis, akkor csak rosszabb lett.

Márpedig egy mozgásképtelen vagy lőszerkészlet nélküli harcjármű nem sokat ér.

Ilyenkor a kezelők általában igyekeznek megrongálni,

esetleg felrobbantani, bár ez utóbbi kockázatos lehet, ha közel van az ellenség. Egyszerűbb csendben kereket oldani és bízni abban, hogy később majd visszaszerezhetik a járművet.

Ez már csak azért is fontos, mert mindkét oldal krónikus nehézfegyverhiányban szenved. Egy elhagyott tank vagy lövészpáncélos nagy kincsnek számít. Akkor vajon miért robbantják fel mégis az ukránok a zsákmányolt haditechnikát?

Ennek is több oka lehet. Az egyik, hogy a jármű mozdíthatatlanul elakadt. A közösségi médiában jó pár olyan felvétel látható, ahol két, egymáshoz kötött tankkal próbálnak meg kihúzni a sárból egy harmadikat – sikertelenül. A fő oka ennek az a sajátos jelenség, amelyet a helyiek raszputyicának neveznek.

Ez azt a hihetetlen sártengert jelenti, amely ősszel és tavasszal az esők, illetve a hóolvadás következtében kialakul.

1941 őszén főleg ez lassította le annyira a német alakulatok előrenyomulását, hogy a Vörös Hadsereg felkészülhetett a moszkvai csatára. Nyáron, a forróságban előretörő németek gyakran elcsodálkoztak, hogy az elfoglalt szovjet mezőgazdasági üzemekben miért találnak annyi lánctalpas vontatót. Hónapokkal később értették csak meg, amikor a szakadatlan őszi esők ragadós, mély sártengerré változtatták a vidéket.

Ez a raszputyica volt az oka annak, hogy az ukrajnai hadjárat elején a Kijev elfoglalására indult orosz hadoszlop kénytelen volt csak az épített utakat használni. Így alakulhatott ki az hatvan kilométeres dugó, amely végül a támadók vesztét okozta – persze az ukrán páncélvadászok hathatós közreműködésével. Ilyen talajon szinte lehetetlen elvontatni egy haspáncélig a sárba ragadt tankot.

A másik oka annak, hogy az ukránok inkább a megsemmisítést választják az, hogy a jármű olyan műszaki problémával küszködik, amelynek javítása tábori körülmények között megoldhatatlan. Ha nem lehet ott, a helyszínen újból életet lehelni a gépebe, akkor

inkább jobb megsemmisíteni, nehogy az ellenség visszaszerezze.

De van még egy komoly oka annak, ha egy nagyjából használható állapotú harcjárművet inkább mégis felrobbantanak. Ez pedig az, hogy az ilyen járművekbe gyakran robbanócsapdákat rejtenek. Nem kell túl bonyolult szerkezetre gondolni: elég egy kibiztosított kézgránát, amit mondjuk a tank búvónyílása vagy motortakaró lemeze alá dugnak. Amikor a fedelet megemelik, a gránát beélesedik és robban. Egy harcjármű belseje amúgy elég zsúfolt zegzugos, úgyhogy van bőven hely eldugni néhány biztosítószegtől megfosztott gránátot. Sok katona vesztette már az életét az ilyen robbanócsapdák miatt, ezért a harcoló alakulatoknál jól tudják: elhagyott ellenséges járművet előbb a tűzszerészeknek kell átvizsgálniuk. Ha pedig ilyen képzettségű katonák nincsenek a közelben, jobb felrobbantani a zsákmányolt haditechnikát.

Címlapról ajánljuk
Rendkívüli tanárpénz – a KSH-számok korrekciója miatt vált szükségessé a bruttó 152 ezer forintos juttatás

Rendkívüli tanárpénz – a KSH-számok korrekciója miatt vált szükségessé a bruttó 152 ezer forintos juttatás

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón részletesen is elmagyarázta, miért, mikor és miért ennyi pénz járt a hazai pedagógusoknak, mint amennyit a szerdai miniszterelnöki bejelentés tartalmazott. A közlésből kiderült: csak a tanárok számára kedvező irányba tévedhet a statisztika, és 2031-ig ez így is marad.

Bendarzsevszkij Anton: legkésőbb novemberig lehet áttörés az orosz–ukrán béke ügyében, de nem a fronthelyzet miatt

Az olyan befolyásoló körülmények, mint az időjárás alakulása vagy az energetikai infrastruktúra állapota, egyre inkább a béke, a kompromisszum irányába terelheti az ukránokat, Oroszország szempontjából pedig egyáltalán nem mindegy, milyen eredményt hoz a novemberi, amerikai félidős kongresszusi választás – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.02.26. csütörtök, 18:00
Győri Enikő
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője
A legtöbb kórházi kezelést igénylő súlyos légúti fertőzés mögött már az RSV áll

A legtöbb kórházi kezelést igénylő súlyos légúti fertőzés mögött már az RSV áll

Az akut légúti fertőzéssel, ezen belül influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma is csökkent - előbbi 6%-kal, utóbbi 16,7%-kal - 2026 nyolcadik hetében. Az egyértelmű javulást kissé beárnyékolja, hogy 11%-kal többen voltak kórházban súlyos akut légúti fertőzéssel, bár az intenzív / szubintenzív ellátást igénylők száma mintegy 22%-kal csökkent, és az arányuk is lejött a 7. heti, eddigi csúcsót jelentő 15,4%-ról. Kisebb meglepetésként szolgál, hogy a kórházi kezelések mögött már nagyobb arányban áll a légúti óriássejtes vírus (RSV), mint az influenza, ráadásul a betegek 85%-a gyerek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×