Infostart.hu
eur:
364.64
usd:
311.36
bux:
134129.29
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
2022. február 4-i felvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai államfő pekingi találkozójáról. Hszi Csin-ping március 20-22-én állami látogatást tesz Oroszországban Putyin meghívására.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Druzsinyin

Ennyit tud az orosz nyilvánosság Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping találkozójáról

Míg a Kreml-párti média sikerként értékelte Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-Ping találkozóját, az ellenzéki sajtó arról cikkezett, hogy Oroszország Kínára van utalva – mondta az InfoRádióban Zemplényi Lili, a Hungarian Conservative újságírója, aki nemrég tért haza Moszkvából. Tapasztalatai szerint az orosz hétköznapok nem igazán változtak meg a háború kitörése óta.

Nagyon nagy különbség van abban, ahogyan Oroszországban a Putyin-párti, illetve az ellenzéki média tálalta az orosz és a kínai elnök találkozóját; a Hungarian Conservative InfoRádiónak nyilatkozó moszkvai tudósítója arról számolt be, hogy a Kreml-párti média hatalmas hangsúlyt fektetett arra, hogy még a ceremoniális elemeiről is beszámoljon a találkozónak, hangsúlyozta az eredményeket, a két ország gazdasági megállapodásait, a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését.

"Az ellenzéki sajtó kevésbé erről számolt be – folytatta Zemplényi Lili. – Oroszország Kínára van utalva, az orosz–kínai viszonyt oly módon mutatta be, hogy Oroszország Kína alá tagozódik be, kiemelve Putyin azon bejelentését, hogy hajlandó a jüant, vagyis a kínai fizetőeszközt használni az Ázsiában és Afrikában kötött üzletek során, nem a dollárt és nem a rubelt."

Mint rámutatott,

a jüan jelentősége Oroszországban folyamatosan nő a háború kitörése óta.

"Míg a háború előtt az orosz export 0,4 százalékát fizették jüanban, most már ez 14 százalékra nőtt."

Hogy az emberek mennyire érzékelik ezt a kitettséget, arról azt mondta, egy átlag orosz ember nem érzi a szankciókat, külföldön egyébként sem utazgatnak, ha mégis, akkor valamilyen útlevélmentes országba, például Kazahsztánba.

A Facebook és az Intagram távozása sem volt érzékeny lépés, mivel az átlag orosz nem élt ezekkel, megvolt az orosz alternatívájuk, ugyanígy a McDonald'soknál vagy más amerikai láncoknál.

És még egy példát említett: "Egyik barátom megrendelte Oroszországban az iPhone legújabb termékét, és a vállalat hiába vonult ki, egy posztszovjet országból megkapta. Igazából egyetlen terméket sem tudok mondani, ami a háború előtt elérhető volt, a háború után pedig nem."

Arról is beszélt, hogy jelentős drágulás volt Oroszországban, de ezt szerinte el lehetett adni azzal, hogy mindenhol a világon magas az infláció. Miután globális problémaként állítja be a Kreml-párti sajtó, így erre is csak legyintenek az emberek, és nem feltétlenül a szankcióknak fogják betudni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Uniós pénzek, jogállamiság – Most Szlovákiát veszi célba az Európai Parlament
Tudósítónktól

Uniós pénzek, jogállamiság – Most Szlovákiát veszi célba az Európai Parlament

Az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg az uniós támogatások befagyasztását Szlovákia számára. Az uniós képviselők aggodalmukat fejezik ki a szlovákiai jogállamiság helyzete és az uniós pénzek felhasználása miatt. A most elfogadott állásfoglalás ennek részeként kéri, hogy az Európai Bizottság indítson eljárást Szlovákiával szemben.

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×