eur:
395.84
usd:
369.22
bux:
72001.17
2024. július 2. kedd Ottó
Hszi Csin-ping kínai államfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttműködés továbbfejlesztéséről szóló dokumentumok aláírási ünnepségén a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vlagyimir Asztapkovics

Orosz–kínai csúcs: kiderült, mennyire függ most Moszkva Pekingtől

Befejezte háromnapos oroszországi látogatását a kínai elnök, aki orosz kollégájával szorosabbra fűzi stratégiai partnerségét. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint komoly gesztus, hogy Hszi Csin-ping Moszkvába utazott.

Három napot töltött Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnök vendégeként Hszi Csin-ping, Kína vezetője. A tárgyalásokon jelen volt az orosz biztonsági tanács elnöke, Dmitrij Medvegyev, a külügyminiszter Szergej Lavrov, de a védelmi miniszter Szergej Sojgu is, emiatt az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő úgy vélekedett, a tárgyalások igen kiterjedt kérdéskört ölteltek fel.

"A kínai elnök elmondta, hogy az orosz–kínai kapcsolatok létfontosságú jelentőséggel bírnak a világrend és az emberiség sorsa tekintetében, erről nekem az a benyomásom, hogy politikailag megerősítették egymást abban, hogy Peking és Moszkva a többpólusú világrend kialakításában egyetért, gazdasági szempontból pedig egyre szorosabb lesz az együttműködés a két ország között" – mondta Seremet Sándor.

Az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint diplomáciai szempontból komoly gesztus, hogy a kínaí elnök személyesen látogatott Moszkvába, és nem például magához hívta az orosz elnököt.

A gazdasági együttműködések közül kiemelte az alábbiakat:

  • két nyilatkozat szól a stratégiai kapcsolatok megerősítéséről
  • egy megállapodás a gazdasági együttműködés 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájáról
  • békés, közös "atomfejlesztések"
  • energiahordozók szállításának intenzitása
  • logisztikai útvonalak megerősítése (északi hajózási útvonal, Bajkál-Amur és Transzszibériai vasútvonal fejlesztése).

Hogy ez mennyiben képes segíteni Oroszországot, azzal kapcsolatban nyomatékosította,

Kína lett az orosz szénhidrogén legnagyobb felvásárlója azok után, hogy Oroszország az európai piacoktól elesett.

"Másrészt a szankciók következtében Oroszországban importhiány lépett fel, ebben a tekintetben az orosz gazdaság nagyon nagy mértékben Kínára van utalva, mondhatjuk, függ tőle" – magyarázta a szakértő.

A másik oldalon Kína így elérte, hogy a hatalmas energiaigényét Oroszországból úgy tudja kielégíteni, hogy kedvezményesebb áron tud hozzájutni a kőolajhoz, a világpiaci árhoz képest több mint 30 százalékkal olcsóbban – mutatott rá Seremet Sándor.

Elmondta még, hogy Kína számára kiemelten fontos lenne, hogy valamilyen sikere legyen az ukrajnai béke elérésében, ezzel ugyanis nemzetközi tekintélyt vívna ki magának, ehhez azonban fontos lehetne, hogy találkozzon az ukrán elnökkel is, ami Volodimir Zelenszkijnek bizonyára fontos lenne, "hiszen Ukrajnának Kína volt a top kereskedelmi partnere a háború előtt, igaz, egy ilyen találkozónak a nyugati partnerek nem igazán örülnének".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Patthelyzet a választások miatt: a szakértő szerint leállhat Franciaország

Patthelyzet a választások miatt: a szakértő szerint leállhat Franciaország

A Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója szerint már az első választási forduló után biztosra vehető, hogy Emmanuel Macron nem tud többséget alakítani a francia nemzetgyűlésben, egy esetleges koalíció létrejötte pedig egyrészt kétséges, másrészt törékeny lenne. Yann Caspar arról is beszélt az InfoRádióban, hogy erőszakos eseményektől tart.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
A piac végül csak legyőzte Erdoğant: Törökországba visszatért a józan ész

A piac végül csak legyőzte Erdoğant: Törökországba visszatért a józan ész

Feladta a minden közgazdasági racionalitást mellőző kísérletét Erdoğan török elnök, amely szerint a magas infláció ellen alacsony kamatokkal lehet harcolni. Újraválasztása után egykori Wall Street-i bankárokat ültetett a jegybank és a pénzügyminisztérum élére, és szabad kezet adott nekik a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavítására. A gazdaságpolitika döntéshozói nagy lendülettel álltak munkába, és a piac ezt látványosan díjazza. Ám az is látszik, hogy a bizalom nem állt helyre a török vezetés kapcsán, a kockázatokat nem is szabad alábecsülni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×