Infostart.hu
eur:
386.72
usd:
328.6
bux:
0
2025. december 26. péntek István
5.56mm NATO ammunition in magazines on black background
Nyitókép: zim286/Getty Images

Varsó megszólalt azután, hogy nem írta alá a lőszerszállítási uniós tervet

Tizenhét uniós tagállam támogatta a kezdeményezést, Magyarország a konstruktív tartózkodást választotta.

Lengyelország is csatlakozni fog az Ukrajna védelmi kapacitásainak növelését célzó közös lőszerbeszerzésről szóló európai uniós megállapodáshoz - jelentette be kedden Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Müller annak kapcsán nyilatkozott a lengyel közszolgálati televíziónak (TVP), hogy Lengyelország nem szerepel a megállapodást hétfőn aláíró tizenhét uniós tagállam között.

A szóvivő közölte: a megállapodás jóváhagyásával összefüggő lengyelországi eljárás folyamatban van. "Mivel az egyik legnagyobb lőszergyártóként mi kedvezményezettjei vagyunk ennek a projektnek, természetesen csatlakozunk hozzá" - tette hozzá.

A megrendeléseket nagyrészt Lengyelország kapja, több olyan gyár, amelyek fontos szerepet töltenek be a lengyel hadsereg ellátásában.

Müller rámutatott: az ukrán hadsereg lőszerszükségleteinek kielégítése az egyik legnagyobb problémát jelenti a harcokban.

Lengyelország számára kedvezőnek, Ukrajna szempontjából pedig fontosnak minősítette a megállapodást hétfőn Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke is. Kiemelte a dokumentum azon záradékait, amelyek a már elköltött pénzről szólnak.

"Nem csak a jövőben elköltendő pénzről van szó. Azok az országok, amelyek már adtak lőszertámogatást Ukrajnának, visszamenőleg megkaphatják a beszerzések ellenértékét" - magyarázta Przydacz.

Ukrajnát a lőszerszállítmányok abban segítik, hogy Oroszországot a lehető legtávolabbra szorítsák vissza a megszállt területektől - húzta alá az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×