eur:
397.72
usd:
367.73
bux:
89971.53
2025. március 21. péntek Benedek
A háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz államfő (a háttérben) a moszkvai Kreml Palotában tartott hivatalos fogadási ünnepségen 2023. március 21-én, Hszi látogatásának második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Pavel Birkin

Salát Gergely: nincs titkosabb megbeszélés napjainkban, mint ami most folyik a Kremlben

A kínai elnök-pártfőtitkár újraválasztása utáni első külföldi útja Moszkvába vezetett. Hszi Csin-ping háromnapos látogatását Salát Gergely sinológus értékelte az InfoRádióban.

Ez egy gesztus, amivel elsősorban a kínai, illetve az orosz közvéleményének akarta megmutatni Hszi Csin-ping, hogy ő teljes mellszélességgel kiáll Vlagyimir Putyin mellett - magyarázta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. Azt is kiemelte, hogy ráadásul mindezt úgy teszi a kínai elnök, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt a Nyugat feketelistára tette az orosz elnököt. A kínai vezető egyértelmű kiállását mutatja az is, hogy dicsérte például Vlagyimir Putyin erős vezetését, és azt hangoztatta: Oroszország ennek köszönhetően felvirágzott.

Ugyanakkor Kína egyensúlyozni is próbál a háborúval kapcsolatban – vélekedett Salát Gergely. Peking igyekszik azt mutatni, hogy nem támogatja a háborút, viszont nem is csatlakozik a nyugati szankciókhoz. Sőt, Kína folyamatosan elítéli a különféle büntetőintézkedéseket és azt hangoztatja, hogy az orosz agressziót a NATO keleti terjeszkedése váltotta ki. A kínai felfogás értelmében tulajdonképpen

az amerikaiak provokálták ki a háborút és ők rángatták bele "szegény, ártatlan oroszokat".

Ám Peking nem szeretne teljesen elköteleződni Moszkva mellett sem, így például – egyelőre – nem szállít fegyvereket, amivel éppen a nyugati üzleti érdekeknek akar megfelelni – közölte a sinológus.

Salát Gergely ellentmondásosnak tartja azt is, hogy Kínának származik-e haszna a háborúból. Mint mondta, összességében Kínának a béke lenne a legjobb, mert az szolgálná a gazdasági érdekeit. Ugyanakkor egy ilyen nagyhatalom tud hasznot is húzni a háborúból. Például jóval olcsóbban veszi az olajat és a gázt, az orosz–kínai kereskedelem jelentős része pedig az átalakult jüan elszámolásúvá. Az kínai–orosz kereskedelem tavaly 30 százalékkal növekedett, megdöntve minden korábbi rekordot – emlékeztetett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.

Az is a háború hasznának számít – tette hozzá –, hogy Oroszország már jóval inkább ki van szolgáltatva Kínának mint fordítva.

A külpolitikai szakértő beszélt az úgynevezett kínai béketervről is, amit ő egy "szépségkirálynő programbeszédéhez" hasonlított. Csak általánosságok szerepelnek benne, olyanok, mint a világbéke óhajtása, vagy az atomerőművek támadásának kockázata, illetve az, hogy senki se használjon atomfegyvereket. Ez valójában nem béketerv, hanem inkább egy politikai állásfoglalás – az is a címe –, amely főleg a kínai közvéleménynek, illetve a harmadik világ országainak szól, és az a célja, hogy Pekinget a béke közvetítőjeként állítsa be. Mindez a kínaiak szerint élesen szemben áll a Nyugat háborúpárti hozzáállásával – hangsúlyozta Salát Gergely.

A konkrét moszkvai megbeszélésekről szólva úgy vélte: nem fog kiderülni, hogy a zárt ajtók mögött valójában mi is hangzik el a két államfő között. Valószínűleg

nincs titkosabb megbeszélés napjainkban, mint ami most folyik a Kremlben

– mondta a sinológus. Persze bizonyos dolgokat nyilvánosságra hoznak, hiszen nemcsak a háborúról van szó Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping között. Mindenféle együttműködési megállapodásokat írnak alá, szinte biztos, hogy lesz valamilyen energetikai megállapodás és kereskedelmi egyezményeket is kötnek. Salát Gergely úgy fogalmazott: Kína lecsap azokra a lehetőségekre, amelyeket Oroszország kiszolgáltatottsága kínál, és ezeket gyorsan szerződésekbe is foglaltatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán: példátlan sebességgel zajlik a stratégia- és jogszabályalkotás az EU-ban

Gálik Zoltán: példátlan sebességgel zajlik a stratégia- és jogszabályalkotás az EU-ban

Igaz ugyan, hogy a mostani, sűrűsödő EU-csúcsokon sok éve asztalon lévő problémák, kérdések végére kell járni, de a folyamatot a Corvinus Egyetem docense szerint egyértelműen gyorsítja, hogy Washington jelzi, nem igazán érdekelt az eddig érvényes nemzetközi együttműködésben. A fontos döntéseknek még nincs vége, és hamarosan újabb témák kerülnek terítékre.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Trump szerint nagyon közel az amerikai–ukrán alku, gázállomást támadott Ukrajna – Háborús híreink pénteken

Trump szerint nagyon közel az amerikai–ukrán alku, gázállomást támadott Ukrajna – Háborús híreink pénteken

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan ásványkincsekkel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos megállapodást ír alá Ukrajnával. Az ukrán hadsereg jelentése szerint csapást mértek egy nemrég bezárt gázszivattyú- és mérőállomásra a Kurszki területen található Szudzsánál, amelyet az orosz erők az elmúlt héten foglaltak vissza az ukrán csapatoktól. A szudzsai állomás volt az egyetlen pont, amelyen keresztül az orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába jutott, de idén januártól már ott sem megy gáz. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×