Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
328.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz államfő (a háttérben) a moszkvai Kreml Palotában tartott hivatalos fogadási ünnepségen 2023. március 21-én, Hszi látogatásának második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Pavel Birkin

Salát Gergely: nincs titkosabb megbeszélés napjainkban, mint ami most folyik a Kremlben

A kínai elnök-pártfőtitkár újraválasztása utáni első külföldi útja Moszkvába vezetett. Hszi Csin-ping háromnapos látogatását Salát Gergely sinológus értékelte az InfoRádióban.

Ez egy gesztus, amivel elsősorban a kínai, illetve az orosz közvéleményének akarta megmutatni Hszi Csin-ping, hogy ő teljes mellszélességgel kiáll Vlagyimir Putyin mellett - magyarázta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. Azt is kiemelte, hogy ráadásul mindezt úgy teszi a kínai elnök, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt a Nyugat feketelistára tette az orosz elnököt. A kínai vezető egyértelmű kiállását mutatja az is, hogy dicsérte például Vlagyimir Putyin erős vezetését, és azt hangoztatta: Oroszország ennek köszönhetően felvirágzott.

Ugyanakkor Kína egyensúlyozni is próbál a háborúval kapcsolatban – vélekedett Salát Gergely. Peking igyekszik azt mutatni, hogy nem támogatja a háborút, viszont nem is csatlakozik a nyugati szankciókhoz. Sőt, Kína folyamatosan elítéli a különféle büntetőintézkedéseket és azt hangoztatja, hogy az orosz agressziót a NATO keleti terjeszkedése váltotta ki. A kínai felfogás értelmében tulajdonképpen

az amerikaiak provokálták ki a háborút és ők rángatták bele "szegény, ártatlan oroszokat".

Ám Peking nem szeretne teljesen elköteleződni Moszkva mellett sem, így például – egyelőre – nem szállít fegyvereket, amivel éppen a nyugati üzleti érdekeknek akar megfelelni – közölte a sinológus.

Salát Gergely ellentmondásosnak tartja azt is, hogy Kínának származik-e haszna a háborúból. Mint mondta, összességében Kínának a béke lenne a legjobb, mert az szolgálná a gazdasági érdekeit. Ugyanakkor egy ilyen nagyhatalom tud hasznot is húzni a háborúból. Például jóval olcsóbban veszi az olajat és a gázt, az orosz–kínai kereskedelem jelentős része pedig az átalakult jüan elszámolásúvá. Az kínai–orosz kereskedelem tavaly 30 százalékkal növekedett, megdöntve minden korábbi rekordot – emlékeztetett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.

Az is a háború hasznának számít – tette hozzá –, hogy Oroszország már jóval inkább ki van szolgáltatva Kínának mint fordítva.

A külpolitikai szakértő beszélt az úgynevezett kínai béketervről is, amit ő egy "szépségkirálynő programbeszédéhez" hasonlított. Csak általánosságok szerepelnek benne, olyanok, mint a világbéke óhajtása, vagy az atomerőművek támadásának kockázata, illetve az, hogy senki se használjon atomfegyvereket. Ez valójában nem béketerv, hanem inkább egy politikai állásfoglalás – az is a címe –, amely főleg a kínai közvéleménynek, illetve a harmadik világ országainak szól, és az a célja, hogy Pekinget a béke közvetítőjeként állítsa be. Mindez a kínaiak szerint élesen szemben áll a Nyugat háborúpárti hozzáállásával – hangsúlyozta Salát Gergely.

A konkrét moszkvai megbeszélésekről szólva úgy vélte: nem fog kiderülni, hogy a zárt ajtók mögött valójában mi is hangzik el a két államfő között. Valószínűleg

nincs titkosabb megbeszélés napjainkban, mint ami most folyik a Kremlben

– mondta a sinológus. Persze bizonyos dolgokat nyilvánosságra hoznak, hiszen nemcsak a háborúról van szó Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping között. Mindenféle együttműködési megállapodásokat írnak alá, szinte biztos, hogy lesz valamilyen energetikai megállapodás és kereskedelmi egyezményeket is kötnek. Salát Gergely úgy fogalmazott: Kína lecsap azokra a lehetőségekre, amelyeket Oroszország kiszolgáltatottsága kínál, és ezeket gyorsan szerződésekbe is foglaltatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×