Infostart.hu
eur:
388.73
usd:
336.96
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Központi Katonai Bizottság elnöke a KKP megalapítása 100. évfordulójának alkalmából odaítélt kitüntetések átadási ünnepségén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. június 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua/Hszie Huan-csi

Kínai elnök: jön a "nagy kínai acélfal"!

A közbiztonság és a hadsereg megerősítésére szólított fel Hszi Csin-ping kínai államfő hétfőn, a parlament előtt elmondott beszédében.

Az országnak korszerűsítenie kell hadseregét, hogy az "nagy kínai acélfallá" válhasson - mondta az éves parlamenti ülésszakot lezáró felszólalásban a kínai elnök.

"A biztonság a fejlődés alapja, a stabilitás pedig a jólét előfeltétele"

- emelte ki Hszi Csin-ping.

A harmadszor is elnökké választott Hszi szerint új korszak kezdődött, amelyben meg kell erősíteni a hadsereget, korszerűsíteni kell a fegyverzetet és egyéb katonai felszereléseket, továbbá javítani kell a hadsereg stratégiai képességein.

Az elnök a múlt héten a hadsereg és a katonai rendészet képviselői előtt arról beszélt, hogy Kínának javítani kell védelmi erőforrásainak kihasználtságán, hogy háborúkat megnyerni tudó erős hadserege legyen. Ezután bejelentették, hogy "a világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt" Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait.

Hétfői beszédében Hszi Csin-ping arról is beszélt, hogy Kínának technikai téren önállóbbnak és erősebbnek kell lennie.

Ez a megállapítása az Egyesült Államok azon lépéseit követte, amelyekkel meggátolta, hogy Kína fejlett nyugati technológiákhoz jusson hozzá egyebek között a chipgyártás terén.

Hszi Csin-ping hétfőn kitért az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvanra is, amelyre saját területe részeként tekint. Kijelentette, hogy Kínának fel kell lépnie minden szakadár és függetlenedésre törekvő tevékenység ellen, valamint a külső erők befolyásolási kísérletei ellen is.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×