Folynak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy ki követhette el az Északi Áramlat gázvezeték ellen tavaly szeptemberben végrehajtott szabotázsakciót. A The New York Times című amerikai lap hírszerzési forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy egy ukránbarát csoport követte el az akciót. Az ukrán elnök tanácsadója tagadta, hogy az ukrán kormánynak bármi köze lenne az akcióhoz. A lap szerint nem kizárt hogy az ukrán kormánnyal vagy titkosszolgálatokkal kapcsolatban lévő harmadik fél titokban hajtotta végre a műveletet. A német védelmi miniszter ugyanakkor óvott attól, hogy a történtekkel kapcsolatban elhamarkodott következtetéseket vonjanak le.

A két vezetékpáron tavaly szeptemberben észleltek gázömlést, majd az ügyben illetékes svéd és dán hatóságok megállapították, hogy szándékos szabotázsakció történt, de nem neveztek meg felelőst. Moszkva a Nyugatot és az "angolszászokat" tette felelőssé a támadásért.

A német ARD köztelevízió, valamint az SWR regionális műsorszolgáltató és a Die Zeit című lap szerdán azt írta, hogy a bűnügyi nyomozás során sikerült azonosítani a szabotázsnál használt hajót, amelyet Lengyelországban bérelt ki egy cég, amelynek két ukrán állampolgár a tulajdonosa. A hajóval hat ember, öt férfi és egy nő, köztük több búvár, szeptember 6-án hagyta el a németországi Rostock kikötőjét, majd a jármű a Dániához tartozó Christiansö szigeténél került elő ismét.

Az ARD közszolgálati televízió a nap folyamán a német szövetségi államügyészségre hivatkozva megerősítette, hogy

megtalálták, és már át is kutatták a gyanú szerint a szabotázsakció során használt hajót.

Az ügyészség megerősítette azt is, hogy a hajót egy német cégtől egy lengyel cég bérelte. A karlsruhei hatóság szóvivője szerint fennáll az a gyanú, hogy a hajó a robbanóanyag szállításában közreműködött. A hajót átkutatták, de a lengyel cég munkatársait nem gyanúsítják azzal, hogy közreműködtek a robbantás végrehajtásában.

A szövetségi államügyészség hangsúlyozta, hogy a tettesekkel, illetve a szabotázsakció indítékaival kapcsolatos nyomozás még tart, ezért további információval egyelőre nem szolgálhat.

A találgatásokkal, illetve a kölcsönös vádaskodásokkal kapcsolatban foglalt állást a német védelmi miniszter. Boris Pistorius a történtek felderítésével összefüggésben türelemre intett. A Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva a miniszter – aki a felmérések szerint jelenleg Németország legnépszerűbb politikusa – nem zárta ki, hogy úgynevezett "hamis zászlós" művelet (False Flag Operation), azaz olyan katonai akció történt, amelyet álcázott egységek más kívülálló erők nevében követtek el.

A miniszter meggyőződését fejezte ki, hogy az ilyen jellegű titkos műveletek esetében az elkövetők tudatosan hagynak nyomokat azzal a céllal, hogy elkövetőként egy meghatározott országra tereljék a gyanút.

Pistorius utalt arra, hogy rendkívüli érdeklődéssel figyeli a felderítés kapcsolatos eredményeket. Türelemre intett ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy melyik tűnik valóban hitelesnek. Úgy vélekedett, hogy egyelőre egyik feltételezés valószínűsége sem zárható ki.

A jelenlegi körülmények között nem segít, ha az eddigi jelentések alapján azok kezdenénk gondolkodni, hogy a történtek milyen hatással lehetnek Ukrajnának nyújtott támogatásunkra

– hangsúlyozta a német védelmi miniszter.

Pistorius Stockholmban nyilatkozott, ahol az uniós védelmi miniszterek tanácskozásán vesz részt. A miniszter ezt megelőzően Litvániában tett látogatást, ahol megerősítette, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr minden körülmények között védi a szövetség keleti szárnyát.

Az ARD német közszolgálati televízió értesülése szerint a miniszter vilniusi tárgyalópartnerei állást foglaltak amellett is, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború, illetve az orosz fenyegetés miatt német katonák tartósan állomásozzanak Litvániában.

A német védelmi miniszter kitérő választ adott, hangsúlyozva, hogy erre vonatkozóan NATO-döntésre van szükség.

"Erről a vilniusi NATO-csúcstalálkozón tárgyalni fogunk" - jelentette ki a miniszter. A csúcsértekezletre júliusban kerül sor.

Ebben az évben Németország tölti be a NATO gyors reagálású hadtestének vezetői tisztségét. Ebből fakad az a kötelezettsége is, hogy esetleges háború esetén két-három napon belül megszervezze a megtámadott partnerország védelmét.

Vilniusi látogatása során Pistorius tartós katonai támogatást ígért Litvániának.

"Egészen egyértelműen kiállunk NATO-partnereink mellett" – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy Litvánia biztonsága elválaszthatatlan Németország biztonságától is. A NATO partnerek biztonsága érdekében a szövetség keleti szárnyán hiteles elrettentésre, illetve védelemre van szükség – hangsúlyozta Pistorius.