Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Kombókép Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről (b) és Anthony Blinken amerikai külügyminiszterről, amint a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 külügyminiszteri értekezletére érkeznek Újdelhiben 2023. március 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Manis Szvarup

Rendkívüli orosz-amerikai külügyminiszteri találkozó történt

A háború kezdete óta először tárgyalt a két ország külügyi vezetője.

A két külügyminiszter az India fővárosában, Újdelhiben zajló G20-csúcson tartott rövid megbeszélést: a több mint egy éve zajló ukrajnai háború kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy szemtől szembe találkoztak egymással - írja a BBC.

A G20 találkozón a világ 19 leggazdagabb országát és az Európai Uniót tömörítő államok vezetői találkoznak. Ezek az országok a világ gazdasági teljesítményének 85 százalékát és népességének kétharmadát adják.

Blinken azt is megemlítette Lavrovnak, hogy

Oroszországnak szabadon kellene engednie Paul Whelant, valamint újra csatlakoznia kellene az Új START nukleáris szerződéshez, melyben a közelmúltban függesztette fel a tagságát.

A megállapodásban való részvétel felfüggesztését Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá.

Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője újságíróknak elmondta, hogy Blinken eloszlatta Lavrov azzal kapcsolatos elképzelését, hogy az USA Ukrajnának nyújtott támogatása megingott. A tisztviselő arról nem beszélt, hogy Lavrov hogyan reagált, de azt mondta, hogy semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország a közeljövőben változtatna az irányvonalon.

A találkozó nem volt hosszú: egy amerikai külügyi munkatárs szerint tíz percig sem tartott.

Az orosz külügyminisztérium is közölte, hogy Blinken és Lavrov tárgyaltak, de további részleteket nem árultak el ezzel kapcsolatosan. Legutoljára 2022 januárjában Genfben beszéltek egymással.

Lavrov csütörtöki sajtótájékoztatóján azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megpróbálják befolyásolni a semleges államokat annak érdekében, hogy elítéljék Oroszország ukrajnai invázióját.

"A Nyugat folytatja kísérleteit, mindenkire és mindenre nyomást gyakorolna" - mondta.

A Nyugat a felelős elmondása szerint a gabonaegyezmény "eltemetéséért". Moszkva a maga részéről betartotta az egyezményben foglaltakat, és az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport blokkolásának feloldásáról szóló tavalyi megállapodások végrehajtását sürgette.

A külügyminiszteri egyeztetés előtt Lavrov kitért az Északi Áramlat gázvezetékekre is: "gyors és tisztességes" vizsgálatot sürgetett a robbantások ügyében, és leszögezte: a nyomozásba Moszkvát is be kell vonni.

Lavrov kijelentette, hogy Oroszország és Kína "két stabil tényező" a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, és bejelentette: Moszkva szorosabbra fűzi viszonyát Pekinggel.

Blinken a csúcstalálkozó alatt állítólag megbeszéléseket folytatott vezető diplomatákkal, hogy támogatást gyűjtsön Ukrajna számára. Csütörtök reggel egy zárt ajtók mögött zajló csoportülésen újfent hangsúlyozta a háború elítélését.

"Továbbra is fel kell szólítanunk Oroszországot, hogy a nemzetközi béke és a gazdasági stabilitás érdekében vessen véget agresszív háborújának és vonuljon ki Ukrajnából.

Sajnos ezt a találkozót ismét beárnyékolta Oroszország Ukrajna elleni, provokálatlan és indokolatlan háborúja" - mondta az amerikai külügyminisztérium által újságíróknak átadott szöveg szerint.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén, ahol videokapcsolattal beszélt, megismételte az inváziót elítélő kijelentést.

(A nyitókép kombó fotó Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről (b) és Anthony Blinken amerikai külügyminiszterről, amint a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 külügyminiszteri értekezletére érkeznek Újdelhiben 2023. március 2-án.)

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×