Infostart.hu
eur:
378.98
usd:
322.07
bux:
124924.87
2026. február 24. kedd Mátyás
Leopard 2A6 harckocsi manőverezik a német hadsereg 203-as harckocsizó-zászlóaljának bázisán, az augustdorfi Rommel tábornagy laktanyában Boris Pistorius német védelmi miniszter látogatása alatt, 2023. február 1-jén. A kormány döntése szerint Németország 14 Leopard 2A6 tankot szállít az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának, ezért a közelmúltban kinevezett Pistoriusnak bemutatják a típus képességeit.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Besokallt a német védelmi miniszter: nemet mond az új ukrán fegyverkövetelésre

A legkorszerűbb páncélosok után az ukrán kormány harci gépeket, továbbá foszfor- és kazettás bombákat is kér Németországtól, valamint a többi partnerországtól. Boris Pistorius szerint ennek komoly akadályai vannak.

Boris Pistorius egy hónapja áll a tárca élén. Olaf Scholz kancellár megbízásából vállalta azt is, hogy a német szállítások irányítása mellett koordinálja Ukrajna Leopard 2 típusú harckocsikkal történő segítését, ami a korábbi ígéretek ellenére egyelőre meglehetősen vontatottan halad.

Közvetlenül az Oroszország által indított háború első évfordulója előtt Kijev ugyanakkor újabb kéréssel állt elő. Az elmúlt hét végén tartott müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumon az ukrán miniszterelnök-helyettes, Olekszandr Kubrakov arra szólította fel Németországot és a többi szövetséges országot, hogy a korábban kért harci repülőgépek mellett foszfor- és kazettás bombákat is szállítson Ukrajnának.

A ZDF televíziónak nyilatkozva a miniszter erre a legutóbbi ukrán kérésre nemmel válaszolt.

"Van egy határ, és ez az ukrán kérés elérte ezt"

– fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy Németország is aláírta a szóban forgó bombákra vonatkozó nemzetközi konvenciót. "Németország már nem gyárt, nem raktároz ilyen bombákat, és szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy többé nem vet be" – hangsúlyozta Pistorius.

A müncheni fórumon az ukrán kormányfőhelyettes azzal érvelt, hogy Oroszország a többi között ilyen fegyvereket is bevet az ukrán emberek ellen. Kubrakov szerint ezért országának a védelem céljából engedélyezni kell, hogy bevethessen ilyen bombákat.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ugyancsak a müncheni konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy országa nem írta alá az említett bombák előállítását, bevetését, illetve továbbadását kimondó oslói megállapodást.

A kazettás bombák több kisebb robbanószerkezetből állnak, és ezáltal bevetésükkor jóval nagyobb károkat okozhatnak, mint más bombák. A kazettás bombák globális betiltására felhívó oslói nyilatkozatot 2007 februárjában mintegy 80 állam fogadta el. Az interjúban Pistorius emlékeztetett arra, hogy Németország egyike annak a több mint száz országnak, amely később ratifikálta a nemzetközi egyezményt.

"Álláspontunk egyértelmű az ilyen jellegű nemzetközi jogi kérdésekben, és ennek megfelelően cselekszünk. Az erősebbek joga nem jelentheti a jog megsértését" – hangsúlyozta a miniszter.

"Számunkra az az ebből fakadó szabály, hogy

ilyen jellegű fegyvereket nem vetünk be, és ehhez ragaszkodunk "

– tette hozzá.

Ami a foszforbombákat illeti, a bevetésük a polgári lakosság ellen tilos. Az ilyen jellegű bombák súlyos mérgezést, illetve égési sérüléseket okozhatnak.

A miniszter megerősítette azt is, hogy országa elutasítja harci repülőgépek szállítását is, de szavai szerint ennek "kissé más okai" vannak. Pistorius szerint ugyanis Ukrajna olyan gépeket kér, amelyekkel Németország egyáltalán nem is rendelkezik.

A meglévő német gépek nem illeszkednek az az ukrán rendszerhez – hangoztatta a miniszter, aki szerint annak nem lenne értelme, hogy egy háborúban álló légierő több rendszerre támaszkodjon. Pistorius azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy más NATO-partnerek rendelkezhetnek az ukrán rendszerhez illeszkedő harci gépekkel.

Ha ezek a partnerek a többiekkel egyeztetve ezek szállítása mellett döntenek, azt Németországnak támogatnia kell

– jelentette ki. Pistorius utalt arra is, hogy a harci gépek szállítása esetében felmerül az a kérdés is, vajon Ukrajna ezekkel támadhatna-e orosz területen lévő katonai célpontokat.

Jelenleg azonban szerinte nem azon van a hangsúly, hogy három vagy hat hónap múlva mi történhet a harctéren. "Sokkal inkább azon, hogy Ukrajnát mindazzal támogassuk, ami szükséges és lehetséges, illetve ami vállalható annak érdekében, hogy egyértelművé tegyük: Putyin nem győzhet ebben a háborúban" – hangsúlyozta a német védelmi miniszter.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyelnek ma a befektetők, a várakozások szerint ugyanis másfél év után újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. Bár a piaci árazások már tükrözik a kamatok esetleges csökkentését, Varga Mihály mai sajtótájékoztatója és a hazai monetáris politika jövőbeli iránya fontos üzeneteket közvetíthet a devizapiacok számára is. A kamatdöntés felé közeledve fokozatosan erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama: az euró jegyzése a reggeli 379,5 feletti szintről 379 alá, míg a dollár árfolyama a 322,3-as szintről 321,5 környékére mérséklődött. Délután meg is kapták a várt jelzést a piacok: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×