Boris Pistorius egy hónapja áll a tárca élén. Olaf Scholz kancellár megbízásából vállalta azt is, hogy a német szállítások irányítása mellett koordinálja Ukrajna Leopard 2 típusú harckocsikkal történő segítését, ami a korábbi ígéretek ellenére egyelőre meglehetősen vontatottan halad.
Közvetlenül az Oroszország által indított háború első évfordulója előtt Kijev ugyanakkor újabb kéréssel állt elő. Az elmúlt hét végén tartott müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumon az ukrán miniszterelnök-helyettes, Olekszandr Kubrakov arra szólította fel Németországot és a többi szövetséges országot, hogy a korábban kért harci repülőgépek mellett foszfor- és kazettás bombákat is szállítson Ukrajnának.
A ZDF televíziónak nyilatkozva a miniszter erre a legutóbbi ukrán kérésre nemmel válaszolt.
"Van egy határ, és ez az ukrán kérés elérte ezt"
– fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy Németország is aláírta a szóban forgó bombákra vonatkozó nemzetközi konvenciót. "Németország már nem gyárt, nem raktároz ilyen bombákat, és szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy többé nem vet be" – hangsúlyozta Pistorius.
A müncheni fórumon az ukrán kormányfőhelyettes azzal érvelt, hogy Oroszország a többi között ilyen fegyvereket is bevet az ukrán emberek ellen. Kubrakov szerint ezért országának a védelem céljából engedélyezni kell, hogy bevethessen ilyen bombákat.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ugyancsak a müncheni konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy országa nem írta alá az említett bombák előállítását, bevetését, illetve továbbadását kimondó oslói megállapodást.
A kazettás bombák több kisebb robbanószerkezetből állnak, és ezáltal bevetésükkor jóval nagyobb károkat okozhatnak, mint más bombák. A kazettás bombák globális betiltására felhívó oslói nyilatkozatot 2007 februárjában mintegy 80 állam fogadta el. Az interjúban Pistorius emlékeztetett arra, hogy Németország egyike annak a több mint száz országnak, amely később ratifikálta a nemzetközi egyezményt.
"Álláspontunk egyértelmű az ilyen jellegű nemzetközi jogi kérdésekben, és ennek megfelelően cselekszünk. Az erősebbek joga nem jelentheti a jog megsértését" – hangsúlyozta a miniszter.
"Számunkra az az ebből fakadó szabály, hogy
ilyen jellegű fegyvereket nem vetünk be, és ehhez ragaszkodunk "
– tette hozzá.
Ami a foszforbombákat illeti, a bevetésük a polgári lakosság ellen tilos. Az ilyen jellegű bombák súlyos mérgezést, illetve égési sérüléseket okozhatnak.
A miniszter megerősítette azt is, hogy országa elutasítja harci repülőgépek szállítását is, de szavai szerint ennek "kissé más okai" vannak. Pistorius szerint ugyanis Ukrajna olyan gépeket kér, amelyekkel Németország egyáltalán nem is rendelkezik.
A meglévő német gépek nem illeszkednek az az ukrán rendszerhez – hangoztatta a miniszter, aki szerint annak nem lenne értelme, hogy egy háborúban álló légierő több rendszerre támaszkodjon. Pistorius azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy más NATO-partnerek rendelkezhetnek az ukrán rendszerhez illeszkedő harci gépekkel.
Ha ezek a partnerek a többiekkel egyeztetve ezek szállítása mellett döntenek, azt Németországnak támogatnia kell
– jelentette ki. Pistorius utalt arra is, hogy a harci gépek szállítása esetében felmerül az a kérdés is, vajon Ukrajna ezekkel támadhatna-e orosz területen lévő katonai célpontokat.
Jelenleg azonban szerinte nem azon van a hangsúly, hogy három vagy hat hónap múlva mi történhet a harctéren. "Sokkal inkább azon, hogy Ukrajnát mindazzal támogassuk, ami szükséges és lehetséges, illetve ami vállalható annak érdekében, hogy egyértelművé tegyük: Putyin nem győzhet ebben a háborúban" – hangsúlyozta a német védelmi miniszter.