A szakértő szerint a jelenleg 30, Finnország és Svédország esetleges csatlakozásával 32 tagú katonai szervezet most teszi az első lépéseket abba az irányba, hogy a következő évtized védelmi képességfejlesztési erőfeszítéseit összehangolja.

A napokban felröppenő hírek kapcsán, miszerint a harckocsiszállítások terén megállapodást kötő országok közül többen kihátrálnak az egyezményből, Csiki Varga Tamás óvatosságra intett.

„Könnyű azt kommentálni hozzá, hogy ez csak üres ígéret volt és senki nem akarja a gyakorlatban megvalósítani, de nekiindulhatunk nyugodtan onnan is, hogy Ukrajna és ilyen szempontból a szövetségesek érdeke is az, hogy a Oroszországot egy éppen kibontakozó támadás kezdetén, közepén és a későbbi esetleges ukrán ellentámadás szempontjából nem látják el napi szintű információkkal, hogy éppen mi az, amit Ukrajnának átadnak. Tehát én azzal azért óvatos lennék, hogy ebből nem is lesz semmi, de valóban a mostani hírek arról szólnak, hogy kevesebb, lassabban érkezik, később fog érkezni. Majd meglátjuk március-április környékén” – mondta.

A vadászgépek átadásának kereteit viszont nem látja, hiszen ezeknek nemcsak logisztikai, kiképzési szempontból sokkal magasabb a követelményrendszere, illetve hosszabb távon működő dolog, hanem más minőséget képvisel a hadviselésben. A háború jelen szakaszában

nem tartja reálisnak, hogy vadászgépeket adjanak át.

Hozzáfűzte viszont, hogy ha Ukrajna talpon tud maradni és a nyugati szövetségesekkel szoros kapcsolatot ápol, akkor az újrafegyverzésének ez lehet esetleg egy eleme.

A NATO tanácskozáson elhangzott, hogy úgy tűnik, hogy 2024-re minden tagállamban meglesz a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadás a költségvetésben, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár friss bejelentése szerint viszont most már ez egyfajta minimumnak tekinthető, tovább kell növelni a védelemre fordított összegeket. Csiki Varga Tamás szerint ez egyfajta kommunikációs előkészítése a júliusi csúcstalálkozónak, ott dönthetnek erről, ő a 2,5 százalékra emelést tartja reálisnak. Emlékeztetett, hogy 2014 és 2023 között 0,4-0,6 százalékot tudott emelni a NATO a védelmi kiadásain.

„A lelkesedés abból a szempontból nagyon pozitív már most és az lesz nyilván a csúcstalálkozón is júliusban, hogy a tagállamok teljesítették ezt a 2 százalékos kötelezettségvállalást, de azért vannak ebben trükkök. A németek esetében van egy százmilliárd eurós különleges védelmi alap, amit beszámítanak amúgy a védelmi kiadásokba, de e nélkül az 1,4-1,44 százalék körüli szintet érnék el továbbra is, ahogy egyébként az elmúlt tíz évben szinte folyamatosan” – mutatott rá arra, hogy ez azért részben játék a számokkal.

A finn és svéd csatlakozást két tagállam, Magyarország és Törökország nem ratifikálta eddig. A magyar ígéret az volt, hogy ez február elejéig megtörténik, de már túl vagyunk a hónap közepén. Csiki Varga Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar álláspont május óta az, hogy nincs akadálya az elfogadásnak.

„Az a magyar álláspont, hogy nem utolsóként fogjuk ratifikálni a csatlakozást. Nyilván

a háttérben arra várunk, várnak, hogy Törökország is döntsön.

Ott pedig a választások a döntő pont, hiszen addig belpolitikailag nagyon jól eladható téma, hogy Erdogan elnök védi a török nemzeti biztonsági érdekeket. A NATO és a csatlakozni kívánó államok szempontjából is az lenne az ideális, ha ezt a júliusi csúcson lehetne ünnepélyes keretek között bejelenteni” – mondta Csiki Varga Tamás.

Úgy látja, ennek az időrendbe bele kell férnie, az a kérdés, hogy a törökök álláspontját addig tudják-e a megfelelő mértékben engedményekkel masszírozni.

(Nyitóképünkön Rishi Sunak brit miniszterelnök (b2) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) egy Challenger 2 páncélozott harckocsi előtt a lulworthi katonai kiképző központban 2023. február 8-án.)