Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Andrej Medvegyev a Wagner zsoldos csoport dezertált vezetője. Forrás: Twitter/Jason Jay Smart
Nyitókép: Forrás: Twitter/Jason Jay Smart

Sokkoló részleteket árult el a Norvégiába szökött Wagner-zsoldos

Az Ukrajnában tapasztalt brutalitás miatt döntött a szökés mellett Andrej Medvegyev: Norvégiából adott interjút a CNN-nek.

A Wagner-zsoldos elmondása szerint úgy küldték őket harcba, hogy alig kaptak útmutatást, a bizonytalankodó újoncokkal pedig kemény kézzel bántak.

"Azokat, akik nem akartak harcba indulni, felsorakoztatták és lelőtték az újoncok szeme láttára. Hoztak két rabot, akik nem voltak hajlandók harcolni, aztán mindenki szeme láttára lelőtték és az újoncok kiásta lövészárokba temették őket" – mondta el az interjúban.

A CNN nem tudta állítását megerősíteni, a Wagner csoport pedig nem reagált az ezzel kapcsolatos megkeresésére.

Konkrét tervek nélkül küldik őket harcba

A 26 éves Andrej Medvegyev korábban az orosz hadseregben szolgált, a Wagner csoporthoz önkéntesként csatlakozott, kevesebb mint tíz nap múlva pedig már át is lépte az ukrán határt és Donyeckben, a bahmuti régióban harcolt. Állítása szerint közvetlenül a csoport alapítóinak, Dmitrij Utkinnak és Jevgenyij Prigozsinnak kellett jelentenie.

Prigozsinra úgy hivatkozik, mint magára az ördögre.

"Ha tényleg hős lenne, ő is fegyvert fogna és a katonákkal tartana" – mondta. Prigozsin korábban megerősítette, hogy Medvegyev valóban a Wagner zsoldosa volt, hozzátéve, hogy büntetőeljárás alá kellett volna vonni a foglyokkal való rossz bánásmód kísérlete miatt. A szökött Wagner-katona nem akar arról beszélni, mit tett Ukrajnában.

Szerinte a Wagner csoportból hiányzik a stratégia: a csapatok menet közben találják ki, mit csináljanak.

"Egyáltalán nem volt taktika. Csak az ellenfél helyzetét ismertük, de nem voltak határozott parancsok arra vonatkozóan, hogyan kell viselkednünk. Magunk terveztük meg, hogyan fogunk eljárni, lépésről lépésre. Ki fog tüzet nyitni, milyen váltásaink lesznek. Hogy mi hogyan alakul, az a mi problémánk volt" – állította.

Ágyútöltelékként használták őket

Medvegyev jelenleg Oslóban van, elmondása szerint Norvégiába szökése közben legalább tízszer került annak közelébe, hogy letartóztassák az oroszok, volt, hogy golyóik elől menekült, és egy befagyott tavon, álcaruhát viselve sikerült az északi országba bejutnia. Elmondása szerint szolgálata hatodik napján már tudta, hogy biztosan nem akar visszatérni Ukrajnába, mivel látta, hogy a csapatokat ágyútöltelékként használják.

Csapata eredetileg tízfős volt, ez akkor kezdett nőni, amikor rabokat is bevettek.

"Egyre több volt a halott, de egyre többen érkeztek, a végén már elég nagy csapatnak parancsoltam. Meg sem tudtam számolni, hányan vagyunk, de állandóan változott az összetétel.

Sokan meghaltak, új rabok jöttek, ők is meghaltak, még több rab jött"

– idézte fel.

A Wagner csoporthoz csatlakozó rabok családjai állítólag ötmillió rubeles – 25 millió forint – kártérítést kapnak, ha a harcokban elhunyna a besorozott szerettük. Medvegyev szerint ugyanakkor ezt senki sem akarta kifizetni, aki meghalt, azt egyszerűen eltűntnek nyilvánították.

Az egykori zsoldos a CNN interjúja során

többször is elérzékenyült, és arról számolt be, valódi bátorságot látott mindkét oldalon a háborúban szolgálva.

Hozzátette: azért osztja meg történetét, mert szeretné, ha Prigozsin és Vlagyimir Putyin is az igazságszolgáltatás elé kerülhetne.

"Előbb-utóbb már Oroszországban sem fog működni a propaganda. Az emberek fellázadnak, a vezetőink a kezükbe kerülnek és új emberek kerülnek az ország élére" – fogalmazott.

A Wagnert gyakran nevezik Putyin nem hivatalos hadseregének. 2014-es megalakulása óta globálisan aktív, háborús bűncselekményekkel vádolják Afrikában, Szíriában és Ukrajnában.

Arra a kérdésre, hogy tart-e a attól, hogy a Wagner egy másik disszidensének, Jevgenyij Nuzsinak a sorsára kerül – a férfit kamerák előtt ölték meg kalapáccsal –, Medvegyev azt mondta, hogy Nuzsin halála bátorította őt a távozásra.

"Csak azt mondanám, hogy bátrabbá, elszántabbá tett" – mondta.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×