Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Horvát határőr a Bregana környéki horvát-szlovén határállomáson 2022. december 8-án. Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa ezen a napon szavaz arról, hogy három uniós tagország: Bulgária, Horvátország és Románia csatlakozhat-e a schengeni övezethez.
Nyitókép: MTI/AP

Szakértő Schengenről: biztosítsa Románia a határőrizetet, ez a magyar érdek

Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez jóváhagyta az unió, Bulgáriáét és Romániáét viszont nem. Gát Ákos Bence úgy látja, ez feszültséget okozhat, és szerinte ez szolidaritási kérdés is.

Az uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, Bulgáriáét és Romániáét viszont nem. A részletekről Gát Ákos Bencét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóját, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetőjét kérdeztük.

Korábban az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy mindhárom ország készen áll a schengeni csatlakozása, most több ország mégis aggályokat fogalmazott meg Bulgária és Románia vonatkozásában. Ezzel kapcsolatban Gát Ákos Bence felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós döntéshozatalban különböző szereplők vannak.

Az Európai Bizottság támogatná, sőt már nagyon sürgeti mindhárom ország schengeni zónához való csatlakozását,

ugyanakkor a döntés nem a bizottság kezében van, hanem a tagállamokéban, és itt egyhangú döntéshozatal van, azaz az összes tagállamnak meg kellene szavazni.

„Elsősorban Ausztria és Hollandia gördített akadályt a két ország csatlakozása elé.

  • Ausztria Románia és Bulgária,
  • Hollandia pedig Bulgária

esetében: olyan okokra hivatkoznak, mint például

  • nem megfelelően biztosított véleményük szerint ezekben az országokban a külső határok védelme,
  • nem tesznek eleget még mindig bizonyos korrupcióellenes feltételeknek, illetve
  • a szervezet embercsempészet okoz gondot” – sorolta az említett két ország fenntartásait a szakértő.

Margarítisz Szkínász, az ügyben illetékes uniós biztos azt mondta, hogy az egyes tagországok által megfogalmazott aggályok elsősorban politikai jellegűek. Gát Ákos Bence szerint valóban különbség lehet az országvezetők hivatalos kommunikációja és a belpolitikai motivációk között.

„Hiszen a migráció vagy a bűnözés gondot okoz Ausztriában és Hollandiában is, ezzel próbálják meg a döntéshozók a bizonyítani, hogy tesznek valamit az ügy érdekében, és nem engednek be a schengeni zónában további tagállamokat, ami veszélyeztetheti a saját otthoni biztonságukat” – mondta a háttérről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.

Úgy látja, az uniós tagállamai között az ügy feszültséget kelthet, mivel

szolidaritási kérdésről is van szó,

példaként Magyarországot hozta, amely mindhárom ország csatlakozását teljes mellszélességgel támogatja, hozzátette, mindhárom csatlakozni vágyó régóta tagjai az uniónak, viszont hátrányt szenvednek attól, hogy nem részei a schengeni övezetnek. A határellenőrzések gazdasági nehézségeket is okozhatnak, mivel a munkaerő és a termékek sem tudnak olyan szabadon áramolni, mint a schengeni zóna országai között.

Gát Ákos Bence leszögezte, „Magyarország érdeke az, hogy az unió külső határai ne Magyarországon legyenek, hanem még kintebb, mert így a románoknak kellene biztosítani a schengeni határvédelmet.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×