eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
III. Károly brit király Nicola Sturgeon skót tartományi miniszterelnököt fogadja a királyi család hivatalos skóciai rezidenciáján, az edinbrughi Holyrood-palotában 2022. szeptember 12-én. A skót fővárosban Károly részt vett az édesanyja, II. Erzsébet királynő tiszteletére tartott istentiszteleten. A királynő a skóciai Balmoral kastélyában hunyt el szeptember 8-án, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében, és most az edinburghi Szent Egyed-székesegyházban van felravatalozva egy napra.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Peter Byrne

Döntést hozott a skót függetlenségi népszavazásról a brit legfelsőbb bíróság

A döntés értelmében a brit kormány hozzájárulására lesz szükség a referendum kiírásához.

A brit legfelsőbb bíróság végzése szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról.

A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a nyolc évvel ezelőtti népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e az újabb függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat.

A legfőbb brit jogi fórum

nyolcezer oldalnyi jogi érvelés

áttanulmányozása után egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy az újabb referendum olyan hatásköröket érintene, amelyeket az egyébként igen széles körű skóciai önrendelkezést megteremtő, 1999-ben kelt törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány felelősségi körében. E döntési körbe tartoznak a brit unió sorsáról szóló döntések is, így a skóciai parlament nem alkothat jogszabályt önállóan ilyen ügyekben – hangzott a legfelsőbb bíróság indoklásában, amelyet Lord Robert Reed, a jogi testület elnöke olvasott fel.

Dorothy Bain, a skót kormány jogi főtanácsosa a legfelsőbb bírósághoz beterjesztett keresetében azzal érvelt, hogy a skót függetlenségről szóló népszavazás megtartásából még akkor sem következik automatikusan és azonnal a brit unió megszűnése, ha a résztvevők többsége Skócia elszakadására voksol, így a referendum kiírása nem érinti a London hatáskörében meghagyott döntési és rendelkezési területeket.

A legfelsőbb bíróság végzése szerint azonban

a népszavazás és a döntési hatáskörök elosztásáról szóló törvény közötti kapcsolat "korántsem annyira laza" és következmények nélküli, ahogy azt a skóciai kormány jogi főtanácsadója érvelésében leírta,

így a brit unióval kapcsolatos, jelenleg érvényes alkotmányos konstrukcióból csak olyan következtetés vonható le, hogy a skót parlament nem alkothat törvényt az újabb függetlenségi népszavazásról London hozzájárulása nélkül.

Egyszer már elbukott

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

A 2014-es referendum szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt – többhavi kormányközi tárgyalássorozat után – Alex Salmond akkori skót kormányfő és David Cameron akkori brit miniszterelnök írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban.

Ez az egyezmény teremtette meg a lehetőséget a skóciai parlament számára a népszavazásról szóló törvények megalkotására.

A nyolc évvel ezelőtti referendum eredménye a brit kormány rendszeresen hangoztatott érvelése szerint legalább egy nemzedéknyi időre lezárta a skóciai függetlenség kérdését, ezért London folyamatosan elzárkózik az újabb függetlenségi népszavazás engedélyezésétől.

A népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott – a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-népszavazáson a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta rendszeresen hangoztatja azt a véleményét, hogy a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból.

Sturgeon néhány héttel ezelőtt 2023. október 19-ét jelölte ki az újabb függetlenségi népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a legfelsőbb bíróság megállapította volna a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására.

A skót miniszterelnök a brit legfelsőbb bíróság végzésének szerdai kihirdetése után a Twitteren közzétett első reagálásában csalódottságának adott kifejezést.

Nicola Sturgeon úgy fogalmazott: az olyan törvények, amelyek nem teszik lehetővé, hogy Skócia dönthessen saját sorsáról London beleegyezése nélkül, megmutatják, hogy csupán mítosz minden olyan felfogás, amely az Egyesült Királyságot önkéntes partneri viszonyrendszerként állítja be.

A skót miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróság elutasító döntése esetén a skót kormány a következő, 2024 végén esedékes brit parlamenti választásokat tekinti majd népszavazásnak a skóciai függetlenségről, és ezen a választáson az SNP egyetlen kampánytémája a skót függetlenség lesz.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×