Putyin szerint a megrongált Északi Áramlat vezetékek gáztranzitja áthelyezhető lenne a Fekete-tenger térségébe. Mint mondta, Törökországban jelentős gázcsomópontot lehetne létrehozni, ha ebben Európa is érdekelt lenne. Kifejezte Oroszország készségét a gázszállításra az Északi Áramlat-2 vezeték megmaradt kapacitásain keresztül.

"Az Északi Áramlatokon elveszett tranzitmennyiséget át tudnánk irányítani a Fekete-tenger térségébe is, ily módon az üzemanyagunk, a földgázunk fő szállítási útvonalaivá azokat tennénk meg, amelyek Törökországon keresztül vezetnek, egy jelentős gázközpontot létrehozva Törökországban Európa számára, ha partnereink érdekeltek ebben" - mondta Putyin.

Az elnök szerint ez a döntés gazdasági szempontból is célszerű, ráadásul ezen az útvonalon sokkal magasabb a biztonság szintje.

Az orosz elnök szerdán azt hangoztatta, hogy Moszkva készen áll az Északi Áramlat gázvezeték megmaradt szakaszán újraindítani az Európába irányuló szállításokat.

"A labda az Európai Unió térfelén van, ahogy mondani szokás. Ha úgy akarják, csak nyissák meg a csapot, ennyi az egész. Senkit semmiben nem korlátozunk, készek vagyunk további mennyiségeket szállítani az őszi-téli időszakban" - mondta.

Putyin szerint Oroszország mindig teljesíti szállítási kötelezettségeit, ez különbözteti meg a Nyugattól. Példaként említette, hogy az Európába cseppfolyósított földgázt szállító amerikai tartályhajók félúton más irányba fordultak, mert Ázsiában magasabb árat ajánlottak.

Mint mondta, a sérült gázvezetékeket meg lehet javítani, de ennek csak a további üzemeltetés esetén és biztonságos körülmények között lenne értelme. Úgy vélekedett azonban, hogy a világgazdaság, valamint az üzemanyag- és energiakomplexum éles válságot él át, amelyet többek között az egyes piaci szereplők "nyíltan felforgató akciói" okoznak, amelyek néha egyszerűen tönkreteszik a versenytársak infrastruktúráját.

Az Északi Áramlatokon történt incidenseket "nemzetközi terrorcselekménynek" nevezte, amelynek célja egy egész kontinens energiabiztonságának aláásása. Putyin szerint bebizonyosodott, hogy a végső haszonélvezők a megrendelők, "azok, akik hasznot húznak az instabilitásból és a konfliktusokból". Leszögezte, hogy Oroszország - az energetikai infrastruktúra ellen elkövetett támadások ellenére - nem szándékozik feladni pozícióit, és biztosítani fogja a piac stabilitását. Közölte, hogy tovább növelik a gyorsan növekvő piacokra irányuló energiaexportot, hamarosan belekezdenek a Szibéria Ereje-2 vezeték mongóliai szakaszának építésébe, összekapcsolják az orosz gázszállító rendszer ázsiai és európai szegmensét, és továbbfejlesztik a cseppfolyós földgáz- (LNG-) terminálprojekteket.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a fórumon nem tudta megmondani, hogy mikor lehet majd helyreállítani az Északi Áramlat vezetékeit. Alekszej Miller, a Gazprom állami gázipari vállalat vezérigazgatója nem zárta ki, hogy az Északi Áramlat-2 második csővezetéke is megsérült, noha ott nem észleltek szivárgást. Putyinhoz hasonlóan ő is kifogásolta, hogy a Gazpromnak nem engedélyezik a robbanások helyszínének vizsgálatát.

A Török Áramlat mellett Moszkva a Kék Áramlaton keresztül is szállít üzemanyagot Törökországba. Mindkét vezeték a Fekete-tenger fenekén halad. A Kék Áramlat, amely 2021-ben 15,98 milliárd köbmétert szállított, kizárólag a török piac ellátására szolgál. A Török Áramlat két vezetéke közül az egyik, amely 15,75 milliárd köbmétert szállít a 31,5 milliárd köbméteres kapacitásból, a török fogyasztók, a másik pedig európai országok, köztük Magyarország ellátására szolgál.

Az első Északi Áramlat-vezetékpáron keresztül augusztus vége óta szünetel az Európába irányuló gázszállítás, a Gazprom szerint amiatt, mert a Siemens nem tett eleget a gázt szivattyúzó, meghibásodott turbinák karbantartására vonatkozó kötelezettségének. Az újonnan megépített, de soha be nem üzemelt Északi Áramlat 2-n szeptember végén robbanások történtek. Svédország közölte, hogy Oroszországot nem vonja be a részben vagy egészben orosz tulajdonban lévő csővezetékeken történt incidensek kivizsgálásába, ami Moszkva szerint kizárja az okok objektív megállapítását.