Infostart.hu
eur:
380.98
usd:
321.11
bux:
127796.02
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Alsó-Szászországban vasárnap a német kormány politikájáról is szavaznak

Immár hagyománnyá vált, hogy Németországban a tartományi választásokon a szavazók nem csupán a helyi ügyekről mondanak véleményt, a szavazás üzenet a központi kormánynak is. A hét végén Alsó-Szászországban a választók az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció válságkezeléséről is ítélkeznek.

Az északnyugati Alsó-Szászország Németország második legnagyobb és nyolcmillió lakosával negyedik legnépesebb tartománya. A Saar-vidék, Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfália után Alsó-Szászország a negyedik olyan tartomány, amelyben a választók idén az urnák elé járulnak.

A két legutóbbit májusban tartották, amikor a különböző válságok miatt még nem volt annyira forró a helyzet, mint most. Németországot is az Ukrajna elleni orosz háború következményei, az energiaellátás problémái és az infláció okozta megélhetési nehézségek egyaránt sújtják.

Elemzők szerint ez a magyarázata annak, hogy

a hannoveri törvényhozás újraválasztása egyfajta lakmuszteszt a hárompárti berlini kormánykoalíció számára.

Amely amúgy sem büszkélkedhet azzal, hogy tavaly decemberi hivatalba lépése óta támogatottsága legalább nem csökkent volna.

Mindennek ellenére a tartományban – legalábbis az előzetes felmérések szerint – különösebb kudarctól nem kell tartania. Alsó-Szászországban a legnépszerűbb párt hagyományosan a Német Szociáldemokrata Párt, és a Der Spiegel által ismertetett közvélemény-kutatások szerint most is hat százalékkal vezet a konzervatív CDU előtt.

Az SPD eszerint 33, a CDU 27, míg a harmadik helyen a Zöldek Pártja 17 százalékon áll.

Jelentős ugyanakkor azoknak a száma, akik még nem döntöttek arról, hogy melyik pártra adják le voksukat.

A szociáldemokraták mindenekelőtt helyi vezetőjüknek, a rendkívül népszerű Stephan Weilnek köszönhetik nem csökkenő támogatottságukat. Weil 2013 óta a tartomány miniszterelnöke, első periódusát a Zöldekkel kormányozta végig, 2017 óta pedig a CDU-val alkotott nagykoalíció élén. Fő riválisa a konzervatív párt élén álló Bernd Althausmann, aki jelenleg tartományi miniszterelnök-helyettes és egyben gazdasági miniszter.

A választási kampány középpontjában szinte természetszerűleg az energiaválsággal, illetve az energiaellátás biztosításával kapcsolatos kérdések álltak. A tartomány egyik úttörője a gázbeszerzés diverzifikálásának, mindenekelőtt cseppfolyósított földgáz beszerzésének, illetve ezzel összefüggésben LNG-tárolók létesítésének.

A két nagy párt az elmúlt években együtt kormányzó vezetőjének televíziós vitája meglehetősen békés hangulatban folyt. Nézeteltérések csak országos ügyekben voltak, különös tekintettel az atomerőművek további működtetésére, amit a CDU követel. Különösen a helyi témákat, mindenekelőtt az oktatást, az egészségügyet vagy a szakemberhiányt illetően a légkör olyan udvarias volt, hogy sokan felvetették, vajon miért akarják felbontani a tartományt eddig kormányzó nagykoalíciót.

Papírforma, azaz az előzetes felmérések szerint valóban ennek van a legnagyobb valószínűsége. Elemzők ugyanakkor második helyen a szociáldemokraták és a Zöldek koalícióját valószínűsítik, aminek Berlinben különösen örülnének.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×