Infostart.hu
eur:
349.3
usd:
300.81
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a német kormány megalakítására készülő pártok, az SPD, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós szerződésének ismertetésén Berlinben 2021. november 24-én. A koalíciós szerződés csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválaszthatják kancellárnak a 63 éves Olaf Scholzot, és megalakulhat az új német kormány.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Nem az energiahiánytól és a -számláktól tartanak leginkább a németek

Egy felmérés szerint nagy többségüket sokkal inkább aggasztja az, hogy elveszthetik munkahelyüket. A közvélemény-kutatásból kitűnt az is, hogy az Olaf Scholz kancellár vezette, hárompárti kormánykoalíció egy mostani választás esetén már nem szerezne többséget.

Az ARD közszolgálati televízió megbízásából készített felmérésből kitűnt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az ahhoz kapcsolódó energiaválság két okból aggasztja embereket leginkább. Az egyik okot a tovább növekvő energiaköltségek jelentik, de ennél is nagyobb súllyal esik latba a munkaerő-piaci hatások miatti félelem.

A válaszadók 83 százaléka számol azzal, hogy a magas áram- és gázárak miatt búcsút mondhat munkahelyének. A megkérdezettek mindössze 13 százaléka ítélte úgy, hogy a munkanélküliség nem növekszik a magas energiaárak következtében.

Feltűnő az is, hogy ez az aggodalom a lakosság szinte minden rétegére jellemző, mint ahogy független attól is, hogy ki melyik párt támogatója. Sőt a jövedelem nagysága sem játszik szerepet abban, hogy ki mennyire félti munkahelyét.

Azok közül, akik havonta 1500 eurónál kevesebbet keresnek, 78 százalék vallotta azt, hogy számol munkahelyének elvesztésével. Ugyanez az arány a 3500 eurónál többet keresőknél 82 százalékos volt.

Kevésbé pesszimisták a német emberek a téli energiaellátást illetően. Nagyjából csupán minden harmadik válaszadó (36 százalék) számít arra, hogy az áram- és a gázellátásban télen kimaradások, illetve gondok lehetnek. A megkérdezettek 59 százaléka ezzel szemben arra számít, hogy az elkövetkező hónapokban az ellátás stabil lesz.

Külön érdekesség, hogy a felmérés szerint

a várható magas energiaszámla miatti aggodalom sem érezhető az emberek többségének körében.

A megkérdezettek 55 százaléka azon a véleményen van, hogy a számlán szereplő összeget ki tudja majd fizetni. Ugyanakkor 39 százalék vélekedett úgy, hogy az energiaszámlák kifizetése minden bizonnyal nehézséget fog okozni.

Különösen a 35 év alattiak, továbbá az 1500 eurós havi jövedelemmel rendelkező háztartások tartanak attól, hogy nem képesek kiegyenlíteni a számlát, vagy legalábbis a fizetés súlyos gondot okoz majd számukra.

A felmérés kitért a parlamenti pártok támogatottságára is. Eszerint a szociáldemokratákból, a Zöldekből és a szabad demokratákból álló

kormánykoalíció nem szerezne többséget a parlamentben, ha a következő vasárnap tartanának választásokat.

A legnagyobb, azaz 28 százalékos támogatottsággal jelenleg az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség rendelkezik. A második helyen a Zöldek állnak 21 százalékkal, míg a harmadikon 17 százalékkal az SPD. Az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatottsága 14 százalékos. A koalíció harmadik pártja, a liberális FDP mindössze 7 százalékos támogatottsággal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy a kormánykoalíció pártjai egy mostani választás esetén együttesen 45 százalékot szereznének.

Címlapról ajánljuk

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Tisza-kormány: biznisz épült a magyar állampolgárságra, ma tárgyalta a vagyonnyilatkozatok szigorítását a parlament

Tisza-kormány: biznisz épült a magyar állampolgárságra, ma tárgyalta a vagyonnyilatkozatok szigorítását a parlament

Kedden 9 órától ismét ülésezik a parlament, ahol több fontos javaslatot tárgyalnak majd a képviselők. Terítéken van az uniós pénzek felszabadításához szükséges korrupcióellenes javaslatcsomag, a pedagógusok teljesítménybérezése és a törvényhozás munkájának gyorsítása is. A napirend előtti felszólalásban Magyar Péter Nagy Imre halálának évfordulója kapcsán arról beszélt, hogy ők nem szeretnék sem '56, sem '89 emlékezetét kisajátítani. Kiderült, hogy folytatódik a leépítési hullám a Fidesz-közeli médiában, ezúttal a Pesti Srácoknál és a Világgazdaságnál. Velkey György eközben arról számolt be, hogy a vizsgálataik szerint az előző kormányzat üzletet épített a magyar állampolgárság közvetítésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×