Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.72
bux:
131444.31
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Résztvevők Székelyföld területi autonómiájáért tartott marosvásárhelyi tüntetésen a székely szabadság napján, 2019. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Boda L. Gergely

Kiderült, miért nem történt eddig semmi a székely aláírásgyűjtés ügyében

A kezdeményező várja a "konzervatív fordulatot" az EU-ban 2024-ben, utána lépne.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem szeretné, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság (EB) egy-két hónap alatt lesöpörje az asztalról a nemzeti régiókért indított és 1,2 millió polgár által támogatott európai polgári kezdeményezését, ezért kivár a dokumentum benyújtásával - jelentette ki Izsák Balázs SZNT-elnök kedd délutáni sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.

"Amíg a bizottság elnöke Ursula von der Leyen, és alelnökei között olyanok vannak, mint Frans Timmermans és Vera Jourová, addig nem fogjuk letenni az asztalra, és függőben marad a sikeres polgári kezdeményezés" - jelentette ki a kezdeményezés polgári bizottságának az elnöki tisztségét is betöltő Izsák Balázs. Hozzátette: abban bíznak, hogy 2024-ben konzervatív fordulat következik be az Európai Unióban, és akkor jobb eséllyel nyújthatják majd be a kezdeményezést az Európai Bizottsághoz.

Az SZNT elnöke újságírói kérésre megjegyezte: a 2019 után elindított polgári kezdeményezéseknél már módosították a szabályokat, és határidőhöz kötötték a benyújtást. A nemzeti régiókért indított kezdeményezést azonban semmilyen határidő nem kényszeríti.

Emlékeztetett rá, hogy 2013-ban indították el a polgári kezdeményezésüket, ekkor azonban az EB úgy vélte: nyilvánvalóan nincs hatásköre a javasolt kérdés rendezésére, ezért elutasította a kezdeményezés nyilvántartásba vételét. Hatévi pereskedéssel és az EU luxembourgi bíróságán kimondott ítélettel kényszerítették rá 2019-ben a brüsszeli bizottságot a kezdeményezés bejegyzésére. Ezt követte az aláírásgyűjtés, melynek menetét alaposan visszafogta a koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. A megnehezedett aláírásgyűjtési körülményeket azonban az EB is figyelembe vette, és egy évről két évre hosszabbította a folyamat időtartamát.

A polgári kezdeményezés támogató aláírásai közül

1,2 milliót ismertek el hitelesnek az illetékes nemzeti hatóságok, és a megkövetelt hét helyett nyolc országban haladta meg az elismert aláírások száma a megszabott küszöbértéket,

így teljesültek a kezdeményezés benyújtásának a feltételei.

Izsák Balázs arról is beszámolt, hogy az elmúlt két napban azon az útvonalon járt be 34 székelyföldi települést, amelyen át kilenc évvel ezelőtt szekerekkel jutottak el a makfalvi székelyek Háromszékre, a Székelyek nagy menetelésére. Hozzátette: 17 község polgármesterével, papokkal, közbirtokossági vezetőkkel találkozott, és ezúttal is meggyőződött arról, hogy kezdeményezésük helyénvaló.

Úgy vélte: Székelyföld gazdasági leszakadása annak ellenére folytatódott az elmúlt évtizedben, hogy a felkeresett székelyföldi polgármesterek mindent megtettek településeik fejlesztéséért. Szükség van tehát az Európai Unió fokozott odafigyelésére azoknak a régióknak az esetében is, amelyeket a kultúrájuk, nyelvük, nemzeti identitásuk különböztet meg a környezetüktől. Ezek a régiók különben nem tudják tartani a lépést a többségi régiók fejlődésével. Úgy vélte: ezért van szükség arra, hogy az EU a hegyi régiók és a szigetek mellett a nemzeti régiók fejlődését is különös figyelemmel kövesse.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×