Infostart.hu
eur:
349.3
usd:
300.81
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
Résztvevők Székelyföld területi autonómiájáért tartott marosvásárhelyi tüntetésen a székely szabadság napján, 2019. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Boda L. Gergely

Kiderült, miért nem történt eddig semmi a székely aláírásgyűjtés ügyében

A kezdeményező várja a "konzervatív fordulatot" az EU-ban 2024-ben, utána lépne.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem szeretné, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság (EB) egy-két hónap alatt lesöpörje az asztalról a nemzeti régiókért indított és 1,2 millió polgár által támogatott európai polgári kezdeményezését, ezért kivár a dokumentum benyújtásával - jelentette ki Izsák Balázs SZNT-elnök kedd délutáni sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.

"Amíg a bizottság elnöke Ursula von der Leyen, és alelnökei között olyanok vannak, mint Frans Timmermans és Vera Jourová, addig nem fogjuk letenni az asztalra, és függőben marad a sikeres polgári kezdeményezés" - jelentette ki a kezdeményezés polgári bizottságának az elnöki tisztségét is betöltő Izsák Balázs. Hozzátette: abban bíznak, hogy 2024-ben konzervatív fordulat következik be az Európai Unióban, és akkor jobb eséllyel nyújthatják majd be a kezdeményezést az Európai Bizottsághoz.

Az SZNT elnöke újságírói kérésre megjegyezte: a 2019 után elindított polgári kezdeményezéseknél már módosították a szabályokat, és határidőhöz kötötték a benyújtást. A nemzeti régiókért indított kezdeményezést azonban semmilyen határidő nem kényszeríti.

Emlékeztetett rá, hogy 2013-ban indították el a polgári kezdeményezésüket, ekkor azonban az EB úgy vélte: nyilvánvalóan nincs hatásköre a javasolt kérdés rendezésére, ezért elutasította a kezdeményezés nyilvántartásba vételét. Hatévi pereskedéssel és az EU luxembourgi bíróságán kimondott ítélettel kényszerítették rá 2019-ben a brüsszeli bizottságot a kezdeményezés bejegyzésére. Ezt követte az aláírásgyűjtés, melynek menetét alaposan visszafogta a koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. A megnehezedett aláírásgyűjtési körülményeket azonban az EB is figyelembe vette, és egy évről két évre hosszabbította a folyamat időtartamát.

A polgári kezdeményezés támogató aláírásai közül

1,2 milliót ismertek el hitelesnek az illetékes nemzeti hatóságok, és a megkövetelt hét helyett nyolc országban haladta meg az elismert aláírások száma a megszabott küszöbértéket,

így teljesültek a kezdeményezés benyújtásának a feltételei.

Izsák Balázs arról is beszámolt, hogy az elmúlt két napban azon az útvonalon járt be 34 székelyföldi települést, amelyen át kilenc évvel ezelőtt szekerekkel jutottak el a makfalvi székelyek Háromszékre, a Székelyek nagy menetelésére. Hozzátette: 17 község polgármesterével, papokkal, közbirtokossági vezetőkkel találkozott, és ezúttal is meggyőződött arról, hogy kezdeményezésük helyénvaló.

Úgy vélte: Székelyföld gazdasági leszakadása annak ellenére folytatódott az elmúlt évtizedben, hogy a felkeresett székelyföldi polgármesterek mindent megtettek településeik fejlesztéséért. Szükség van tehát az Európai Unió fokozott odafigyelésére azoknak a régióknak az esetében is, amelyeket a kultúrájuk, nyelvük, nemzeti identitásuk különböztet meg a környezetüktől. Ezek a régiók különben nem tudják tartani a lépést a többségi régiók fejlődésével. Úgy vélte: ezért van szükség arra, hogy az EU a hegyi régiók és a szigetek mellett a nemzeti régiók fejlődését is különös figyelemmel kövesse.

Címlapról ajánljuk

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Tisza-kormány: biznisz épült a magyar állampolgárságra, ma tárgyalta a vagyonnyilatkozatok szigorítását a parlament

Tisza-kormány: biznisz épült a magyar állampolgárságra, ma tárgyalta a vagyonnyilatkozatok szigorítását a parlament

Kedden 9 órától ismét ülésezik a parlament, ahol több fontos javaslatot tárgyalnak majd a képviselők. Terítéken van az uniós pénzek felszabadításához szükséges korrupcióellenes javaslatcsomag, a pedagógusok teljesítménybérezése és a törvényhozás munkájának gyorsítása is. A napirend előtti felszólalásban Magyar Péter Nagy Imre halálának évfordulója kapcsán arról beszélt, hogy ők nem szeretnék sem '56, sem '89 emlékezetét kisajátítani. Kiderült, hogy folytatódik a leépítési hullám a Fidesz-közeli médiában, ezúttal a Pesti Srácoknál és a Világgazdaságnál. Velkey György eközben arról számolt be, hogy a vizsgálataik szerint az előző kormányzat üzletet épített a magyar állampolgárság közvetítésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×