Infostart.hu
eur:
385.35
usd:
331.71
bux:
121997.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Sergio Mattarella olasz elnök (b) voksol egy palermói szavazóhelyiségben 2022. szeptember 25-én, az előrehozott parlamenti választások napján.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Igor Petyx

Az olasz választók közel ötöde adta le szavazatát délig

A választásokat a tervezettnél hat hónappal korábban tartják, mert Mario Draghi koalíciós kormánya július végén szétesett, ő pedig ennek következtében lemondott.

A szavazásra jogosultak 19,21 százaléka adta le voksát az olaszországi parlamenti választásokon vasárnap délig az olasz belügyminisztérium pontosítása szerint. Az részvételi arány nem sokban tér el a négy évvel ezelőtti, időarányos adatoktól: 2018-ban a szavazók 19,18 százaléka járult az urnákhoz.

A városok között, az urnák reggel hét órái nyitásától déli tizenkét óráig, a legtöbben Rómában mentek el szavazni, 22,9 százalék.

A tartományok között a hagyományosan baloldali táborral bíró Emilia-Romagna vezet 22,7 százalékos részvétellel, legutolsó pedig Campania 12,5 százalékkal. A dél-olasz régiót azonban délelőtt felhőszakadás sújtotta.

A szavazókörzetekből érkező jelentések szerint több helyszínen hosszú sorok kígyóznak. Az egyik milánói körzetben szavazó Silvio Berlusconi, a Hajrá, Olaszország! (FI) elnöke úgy nyilatkozott, még nem látott ennyi embert voksolni. A római szavazókörzetekben sorban álló tömeg miatt Giorgia Meloni bejelentette, hogy késő estére halasztja a voksolást, hogy az őt kísérő sajtó ne tartsa fel a szavazókat.

A belügyminisztérium közlése szerint a szavazás rendben folyik, a hosszú sorok az új választási rendszer miatt alakultak ki. A cédulákat ugyanis egyenként a választási bizottság elnökének is ellenjegyeznie kell a csalások elkerülésére. A tárca bejelentette, hogy aki 23 óra előtt bejut a szavazóhelységekbe, leadhatja szavazatát, az urnákat csak akkor zárják le, amikor már az összes sorban álló voksolt.

A választást megelőző két hétben tilos közvélemény-kutatási adatokat közölni, a legutóbbi felmérésen ugyanakkor a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), Silvio Berlusconi Hajrá, Olaszország! pártja, valamint a Matteo Salvini vezette Liga alkotta jobboldali koalíció bizonyult a legnépszerűbbnek. Szorosan mögöttük második helyen állt akkor a Demokrata Párt (DP), Enrico Letta vezetésével.

Megválasztása esetén Giorgia Meloni lehet Olaszország első női kormányfője, noha szakértők szerint félő, hogy a koalíción belüli fel-felbukkanó érdekellentétek miatt a parlament első, október 13-ai üléséig nem alakul meg az új kormány.

Az urnákhoz várt 50,8 millió szavazóból több mint 2,6 millió most voksol először. A bizonytalanok arányát több mint harminc százalékra mérték a választások előtti utolsó felmérések. A részvételt a rossz idő is befolyásolhatja, miután tizenhárom régióban meteorológiai riasztás lépett életbe a heves eső, viharok miatt.

A legközelebbi részvételi adatokat este hét órakor közlik. A szavazatokat csak a 23 órai urnazárást követően kezdik el számolni.

Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője, Olaszország-szakértő és Szomráky Béla újságíró, italianista hétfőn 18 órától az InfoRádió Aréna című műsorában az olaszországi választásokat elemzi.

(A nyitóképen: Sergio Mattarella olasz elnök (b) voksol egy palermói szavazóhelyiségben 2022. szeptember 25-én, az előrehozott parlamenti választások napján.)

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×