eur:
409.46
usd:
375.63
bux:
74355.9
2024. november 5. kedd Imre
Antonió Guterres ENSZ-főtitkár (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog közös sajtóértekezletükön, Kijevben 2022. április 28-án. Guterres előző nap érkezett Ukrajnába, miután Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit arra kért, hogy az ENSZ-szel együttműködve tegye lehetővé a civilek evakuálását a bombázott területekről Kelet- és Dél-Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

ENSZ-közgyűlés: az ukrajnai háborúról vitáznak az állam- és kormányfők

Több mint 140 ország állam- és kormányfője érkezik New Yorkba az ENSZ közgyülésének éves ülésszakára, amely hagyományosan a világszervezett legfőbb vitafóruma. A szeptember harmadik keddjén kezdődő tanácskozás általában karácsonyig tart, de a világ legtekintélyesebb vezetői az első napokban szólalnak fel. A fő téma természetesen Oroszország Ukrajna elleni háborúja.

Egy évvel ezelőtt az egyik felszólaló Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt, aki akkor az alkalomhoz illő államférfiúi öltözetben, sötét öltönyben lépett a szónoki emelvényre.

"Senki nem érzi magát nagyobb biztonságban a világon" – hangsúlyozta tavaly szeptemberben meglehetős meghatottsággal Ukrajna államfője. Egy esztendővel ezelőtt az ülésszak általános vitájában még senki nem gondolt arra, hogy Oroszország inváziót indít Ukrajna ellen.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ukrán elnök már akkor figyelmeztetett arra is: a nemzetközi kapcsolatok építménye bármikor összeomolhat. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a végén a nyers erőszak uralma következik.

Egy évvel később az elnök félelmei realitássá váltak. A második világháború óta legnagyobb konfliktus Európában nemcsak Ukrajna létét fenyegeti, hanem a globális stabilitást is – idézte a ZDF német közszolgálati televízió António Guterrest, az ENSZ főtitkárát.

"A geostratégiai árkok a hidegháború óta nem voltak olyan mélyek, mint most"

– jelentette ki a főtitkár.

Ez a magyarázata annak, hogy az Ukrajnában zajló háború és annak hatásai, többi között a világméretű élelmezési válság lesz az ülésszakon elhangzó beszédek, illetve az ilyenkor szokásos két-, illetve többoldalú találkozók fő témája.

Több mint 140 ország legmagasabb szintű vezetője jelezte részvételét az első hétre. Így a többi között Joe Biden, az Egyesült Államok és Emmanuel Macron, Franciapország államfője. Liz Truss brit kormányfő és Olaf Scholz német kancellár. Oroszországot Vlagyimir Putyin elnök helyett Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli, míg Kínát Vang Ji személyében szintén külügyminiszter.

Ukrajna, illetve az élelmezési válság mellett napirenden szerepelnek az éghajlatváltozás elleni globális fellépés kérdései, az egész világot érintő koronavírus-járvány gazdasági és egyéb következményei, valamint a különböző helyi konfliktusok, a többi között Maliban, Líbiában vagy Jemenben.

Elemzők arra számítanak, hogy a nyugati országok Biden amerikai elnök vezérletével Oroszország, illetve Vlagyimir Putyin elszigetelésére törekszenek majd. A hét közepére várható Volodimir Zelenszkij felszólalása. Egyelőre még nem ismert, hogy az ukrán elnök videón keresztül szólal majd fel, vagy New Yorkba érkezik a beszéd idejére.

A ZDF által idézett elemzők szerint felettébb kérdéses, hogy az ülésszalon történik-e előrelépés a béke irányába. A tanácskozás kezdete előtt még az is bizonytalan volt, hogy az amerikai hatóságok egyáltalán hány orosz diplomata beutazását engedélyezik. Az ugyanakkor eldőlt, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter beutazhat az országba, és részt vehet az ülésszakon.

Várható az is, hogy egyes vezetők az ENSZ- ben is kezdeményezni fogják az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat. A legnagyobb valószínűséggel a világszervezet főtitkára, António Guterres mellett Emmanuel Macron francia elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő vállalkozhat erre a szerepre.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×