A gyémántok több mint száz éve kerültek a királyi család birtokába, történelmük pedig a gyarmatosítással fonódik össze. Az egyik a 105,6 karátos Koh-i-noor, melyet több ezer éve bányásztak ki Indiában – írja az ABC News.

A hiedelmek szerint a drágakő a férfiakra csak bajt hozhat. Viktória királynő eredetileg brossként viselte, majd később Alexandra királyné és Mária királyné koronáiba foglalták. Jelenleg abban a koronában tündököl, amelyet 1937-ben Erzsébet anyakirályné számára készítettek férje, VI. György királlyá koronázásának alkalmából.

Később még egy jeles alkalommal, II. Erzsébet 1953-as királynővé koronázásakor viselte ezt a koronát az anyakirálynő. A tervek szerint Kamilla, aki királyi hitvesi címet kap II. Erzsébet akaratából a férje, III. Károly oldalán, kapja majd meg a gyémánttal díszített fejdíszt a koronázási szertartás alkalmával.

Két kőből három lett

A másik gyémánt, melyre most a világ figyelme szegeződik, az Afrika nagy csillaga, amelyet Dél-Afrikában 1905-ben bányásztak ki Thomas Cullinan saját magáról elnevezett bányájában.

A kő a valaha talált legnagyobb drágakő minőségű csiszolatlan gyémánt.

Az ebből kivágott, Cullinan I. néven is ismert, hatalmas, 530,2 karátos, csepp alakú gyémántot 1910-ben tették hozzá az uralkodói jogarhoz, amely egy 1600-as évekből származó, a koronázási szertartásokon használt kultikus tárgy.

A Cullinan II., azaz az eredeti kőből kivágott másik darab a birodalmi állami koronában csillog, amelyet VI. György király 1937-es koronázására készítettek. Az uralkodó ezt viseli, amikor a koronázás után távozik a Westminster Apátságból. A 317 karátos Második Afrika Csillaga, más néven Cullinan II. a legértékesebb kő a koronában. Jelenleg Erzsébet királynő koporsóján nyugszik.

Értékük felbecsülhetetlen

A három kő akkora ritkaság, hogy valós értékük tulajdonképpen meghatározhatatlan. A királynő halála kapcsán azonban felmerült, hogy vissza kellene adni azoknak az országoknak, ahonnan származnak. Saurav Dutt brit-indiai író és politikai kommentátor azt tweetelte, hogy a Brit Birodalom az összetört és szerencsére elszáradt múlt maradványa, a Koh-i-noor gyémántot pedig mielőbb vissza kellene küldeni Indiába.

A Cullinannel kapcsolatban viszont még az is felmerülhet, hogy

lopással kerülhetett a királyi családhoz.

Hivatalosan persze azt állítják, hogy a londoni kormány megvásárolta és 1907-ben az akkor uralkodó VII. Edward királynak ajándékozta. A Royal Collection Trust szerint a gyémántot "szimbolikus gesztusként adták át a királynak, hogy a búr háború miatt, Nagy-Britannia és Dél-Afrika között kialakult szakadékot megszüntessék".

A királyi család nem ereszti a Koh-i-noort

A Koh-i-noor számos kézen ment át évezredek alatt, így nem csoda, hogy már India, Pakisztán, Irán és még Afganisztán is követelte a britektől. A Historic Royal Palaces szerint is elég zűrzavaros a kő története, melyet amúgy sokan a hódítás szimbólumának is tartanak.

"A Kelet-indiai Társaság 1849-ben, a lahori szerződés feltételeként vette el az ékszert a trónfosztott Duleep Singh maharadzsától" – áll a közleményben.

"A szerződés előírta, hogy az ékszert Viktória királynőnek kell átadni."

A brit kormány számos alkalommal közölte már Indiával, hogy a gyémántot nem adják vissza. Legutóbb 2010-ben, David Cameron egy indiai látogatásán erősítette meg, hogy a kő marad ott, ahol van, a londoni Tower szigorúan őrzött kincstárában.