Infostart.hu
eur:
390.12
usd:
339.85
bux:
121265.13
2026. március 16. hétfő Henrietta
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: Fokozott a nukleáris eszkaláció, a téves számítások veszélye

Minden eszközzel fel kell lépni a nukleáris fegyverek terjedése és használata ellen, ezért minden érintettet felkérünk arra, hogy "ne játsszon geopolitikát a mi kárunkra" - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban - olvasható a tárca közleményében.

A tárcavezető az Atomsorompó Szerződés (NPT) felülvizsgálati konferenciájának vitáján azzal kezdte felszólalását, hogy Ukrajnával szomszédos országot képvisel, amely a február 24-én kezdődött háború miatt súlyos biztonsági, gazdasági és energiaellátási kockázatoknak van kitéve.

"Egy olyan ország képviselőjeként, ahova már 870 ezer menekült érkezett Ukrajnából, felszólítom a nemzetközi közösséget, hogy minden erejét összpontosítsa az ukrajnai béketeremtésre" - közölte. A magyar álláspont szerint a béke az egyetlen megoldás a háború minden aspektusát illetően.

Szijjártó Péter arra figyelmeztetett, hogy a háború még inkább felerősíti annak fontosságát, hogy elkerüljük az atomfegyverek további terjedését a világban,

a harcok miatt ugyanis fokozott a nukleáris eszkaláció, a téves számítások veszélye.

Mint rámutatott, Magyarország érdekeivel súlyosan ellentétes lenne a világ ismételt blokkosodása, fontos fenntartani a Kelet és Nyugat közötti párbeszédet, különösképpen stratégiai kérdésekben. "Megtanultuk a leckét a történelmünkből, bármikor is konfliktus volt Kelet és Nyugat között, annak mi, közép-európaiak mindig a vesztesei voltunk" - fogalmazott.

Ennek kapcsán pedig sajnálatosnak nevezte, hogy mára megszakadt a párbeszéd az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja között, ezért a további feszültségek kockázatát emlegetve annak folytatására kérte ezen országokat.

"Minden érintettet felkérünk arra, hogy ne játsszon geopolitikát a mi kárunkra" - szögezte le.

A miniszter ezután érintette a nukleáris energia békés felhasználását is, amelynek szerinte a mostani válság tükrében még nagyobb a jelentősége. Szavai szerint ez "költséghatékony, klímabarát, biztonságos és stabil módja az energiatermelésnek", amely "segít mérsékelni hazánk függőségét a globális energiapiac hullámzásaitól".

Hangsúlyozta: biztosítani kell az atomenergiára vonatkozó szankciók elkerülését, minthogy az ilyen intézkedések korlátoznák az államok azon jogát, hogy összeállítsák saját energiamixüket, ami nemzeti hatáskör. Kiemelte ezzel összefüggésben, hogy a paksi bővítés teljes mértékben összhangban van a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) biztonsági előírásaival.

Rámutatott, hogy el kell köteleződni az NPT és annak előírásai mellett, ehhez politikai akaratra és együttműködésre van szükség, Magyarország pedig készen áll arra, hogy kivegye a részét az ezt célzó közös erőfeszítésekből.

Címlapról ajánljuk
Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.

Az olajon túl: 10 árucikk, amely eltűnhet a piacról, ha teljesen leáll a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros neve általában az olajválságok idején kerül a címlapokra. Pedig ezen a keskeny tengeri folyosón nemcsak energia, hanem a világgazdaság számos más kulcsfontosságú árucikke is áthalad. Ha a szoros lezárul, az autóipartól a mezőgazdaságig egész iparágak kerülhetnek alapanyaghiányba. A történet tehát jóval több, mint egy olajpiaci dráma.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×