Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott és a Facebook közösségi oldalon megjelentetett képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél Kijevben 2022. március 12-én hajnalban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Ukrajna egy, és nem adja fel soha - államfői beszéd a nemzeti ünnepen

A Kijevi Rusz 988. július 28-án vette fel a kereszténységet, és ezzel több mint ezer évre Kijevbe vezethető vissza az ortodox kereszténység elterjedése az országban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök reggeli beszédében kijelentette, hogy "Ukrajna egy független, szabad és megbonthatatlan állam, (...) és mindig is az lesz".

Az ukrán államiság napját most először nemzeti ünnepként köszöntve Zelenszkij gratulált honfitársainak az országot támadó orosz erők elleni "szabadságharcukért". "Ukrajna nem adja fel" - szögezte le, kijelentve, hogy az orosz csapatok csütörtök hajnalban is több rakétatámadást intéztek ukrán célpontok ellen.

Zelenszkij beszámolt róla, hogy az immáron több mint öt hónapja zajló háború következtében az ország területének mintegy húsz százaléka orosz ellenőrzés alá került. A Nyugathoz szólva egyúttal további nehézfegyvereket kért a támadások leveréséhez és a megszállt területek felszabadításához.

Zelenszkij tavaly augusztus 24-én, Ukrajna függetlenné válásának harmincadik évfordulóján hirdette ki, hogy ezentúl az ukrán államiságnak is nemzeti ünnepet szentelnek, amelyet július 28-án tartanak meg. Emlékeztetett arra is, hogy a Kijevi Rusz 988. július 28-án vette fel a kereszténységet, és ezzel több mint ezer évre Kijevbe vezethető vissza az ortodox kereszténység elterjedése.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×